Feladat: 2386. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Csordás Zoltán Mihály ,  Daruka István ,  Mentő Attila ,  Pack Henrietta ,  Pálos Csaba 
Füzet: 1990/január, 42. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Olvadás, fagyás, Egyéb halmazállapot változás, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1989/március: 2386. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A jéghegyek azért nem nőnek nagyon magasra, mert a saját súlyukból származó nyomás hatására csökken a jég olvadáspontja, így egy bizonyos magasság elérése után a jéghegy alja elolvad.
Az olvadáspont nyomástól való függését jól közelíthetjük a következő lineáris összefüggéssel:

ΔT=-KΔp,
ahol ΔT az olvadáspont, Δp pedig a nyomás változása. A K konstans körülbelül 7,510-8KPa-1.
A nyomás növekedése h magasságú jéghegy esetén:
Δp=hϱ jégg.
Ha tehát a jég hőmérséklete T, akkor a jéghegy magasságára a
h-Tϱ jéggK
összefüggés adódik. Az Antarktiszon T-3C, így
h4400 m

Pálos Csaba (Bp., Piarista Gimn., IV. o. t.)

dolgozata alapján
 

Megjegyzés: Az olvadáspont nyomástól való függését pontosabban a Clausius‐Clapeyron ‐ egyenlet írja le (l. Budó Ágoston: Kisérleti fizika I. 445. o.). A görbe meredeksége:
dTdp=T(v2-v1)L,
ahol v2 a víz, v1 a jég fajlagos térfogata, L az olvadáshő. Ezt a differenciálegyenletet megoldva kaphatjuk a nyomás és az olvadáspont közti összefüggést:
p=p0+Lv2-v1lnTT0,
ahol T0=273 K, p0=105 Pa.
Ezek alapján a jéghegy magasságára a
hL(v2-v1)ϱ jégglnTT0
feltételt kapjuk. T=-3C esetén h4700 m.
 

Csordás Zoltán Mihály (Esztergom, Dobó K. Gimn., IV. o. t.)