Feladat: 2384. fizika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Horváth Ákos 
Füzet: 1990/január, 40 - 41. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Kölcsönös indukció, Önindukció, Elektromágnesek, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1989/március: 2384. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Amikor az első tekercsen az áram egyenletesen lecsökken nullára, akkor a második tekercsben állandó,

U0=MΔIΔt
nagyságú feszültség indukálódik; M a kölcsönös indukciós együttható, amelynek maximális értéke L1L2, ha a tekercselés szoros, a tekercsek hossza és keresztmetszete azonos.
A második tekercs áramkörét tehát egy olyan áramkörrel helyettesíthetjük, amelyben van egy önindukciós tekercs (L2), egy ellenállás (R2), és ezekre Δt ideig U0 egyenfeszültséget kapcsolunk.
Kirchhoff törvényét felírva az áramkörre, az alábbi differenciálegyenletet kapjuk:
U0=R2I+L2dIdt,(0t<Δt),0=R2I+L2dIdt,(Δtt).



Ennek (a t=0-nál I=0 kezdőfeltételt kielégítő) megoldása:
I(t)=U0R2(1-e-R2L2t),(0t<Δt),I(t)=I(Δt)e-R2L2(t-Δt),(Δtt).



 
 


Látható, hogy az áram az indukált feszültség hatására előbb exponenciálisan nő, majd a Δt időpont után, a feszültség megszűntével exponenciálisan csökken. Maximuma tehát a t=Δt időpontban van, az értéke ekkor:
Imax=I(Δt)=U0R2(1-e-R2L2Δt)=19,995 mA20 mA.

Horváth Ákos (Kiskunhalas, Szilády Á. Gimn., III. o. t.)

dolgozata alapján