A mágnes közeledtével a dróthurkon átmenő mágneses fluxus nő, feszültség indukálódik, a vezetőben megindul az áram, ami tölteni kezdi a kondenzátort. A dróthurokban indukált feszültség arányos a fluxus időegység alatti megváltozásával. Amikor éppen a mágnesrúd közepe halad át a hurkon, akkor a fluxus nem változik, ebben a pillanatban az indukált feszültség zérus. Amikor a mágnesrúd távolodik, akkor a mágneses fluxus csökken, ezért az indukált feszültség ellentétes irányú, mint kezdetben volt. Az ábrán a mágneses fluxus ($\Phi$) és az indukált feszültség ($U_i$) időbeli változása látható (az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy a mágnesrúd egyenletes sebességgel mozog).
Ha a dróthurok ellenállása elhanyagolható, akkor a kondenzátor úgy töltődik fel és sül ki, hogy feszültsége mindig megegyezik az indukált feszültséggel.
A kondenzátor lemezek $Q$ töltése arányos a kondenzátor feszültségével, ezért időbeli változását ugyanolyan görbével írhatjuk le, mint az $U_i$ indukált feszültségét (l. az ábrát).