A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A szóban forgó folyamat a Rutherford által 1919-ben elvégzett első mesterséges atommag-átalakítás: | | Írjuk fel az energia- és az impulzusmegmaradás törvényét (l. ábra)! A célpont mag mozgási energiája zérus, így az energiamegmaradás: ahol , az -edik a mag mozgási energiája, pedig a kiindulási és keletkezett magok nyugalmi energiáinak különbsége, az ún. reakcióenergia.
Az impulzusmegmaradás vektoregyenlete: amiből , és ezt négyzetre emelve: | | (2) |
, ezért (1) felhasználásával (2) így írható: | | amiből | | (3) | Láthatjuk, hogy erősen függ a tömegektől és a reakcióenergiától, ezért nem hagyatkozhatunk a félempirikus közelítő képletre, táblázatot kell használni. A C. M. Lederer: Table of Isotopes adatai szerint a folyamatban résztvevő magok nyugalmi energiája:
Így Q=3728,43 MeV+13043,88 MeV-938,79 MeV-15834,71 MeV==-1,19 MeV,
azaz a reakció során tömeg keletkezik, amelyhez energiafedezet szükséges (a reakció endoenergetikus). A folyamat a megadott energiaértékekkel nem játszódhat le, ehhez legalább szükséges. Ekkor a kérdéses szög (3)-ból számítható. |