A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A rúdra a csukló által kifejtett erő legyen , a kötél által kifejtett erő . A feladatban szereplő összes erőnek az síkra merőleges komponense nyilván zérus, és (1. ábra).
1. ábra Egyensúlyi helyzetben a rúdra ható erők eredője , és az erők pontra vonatkozó forgatónyomatékainak eredője is :
Azt kell meghatároznunk, milyen mellett lesz minimális. Az egyenletekből
Innen
Azonos átalakítások után: | | ahol független -től. A kifejezés akkor minimális, ha a zárójelben áll. Ekkor | | A megadott adatokkal . II. megoldás. Ebben a megoldásban igyekszünk minél kevesebb számolással célbaérni. Tekintsük a rudat és a súlyt egy testnek. Erre három erő hat, a súlyerő, a K kötélerő, a csuklóban ébredő F erő. Egyensúlyban e három erő vektori összege 0, a három vektorból háromszöget lehet szerkeszteni. G* adott, (G+G0), K-nak pedig iránya adott. Az F erő a G* vektor végpontját köti össze a K vektor egyenesének, a kötélnek egy pontjával. Ebből következik, hogy F nagysága akkor a legkisebb, ha merőleges K-ra. (2. ábra.)
2. ábra A testre ható forgatónyomaték egyensúlyban 0. Vonatkoztassuk a forgatónyomatékot F és K egyenesének metszéspontjára! (Ez a pont létezik, mert F és K nem párhuzamosak.)
3. ábra Az eredő forgatónyomaték csak akkor lehet 0, ha G* is átmegy ezen a ponton. Ezért a 3. ábra alapján G* támadáspontjának a faltól mért távolságára felírhatjuk: Innen | d=l⋅sin2α+G0Gl(sin2α-12). |
|