A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Tekintsünk olyan rugókat, amelyek eredeti hossza akkora, hogy az esetben mindegyikük külön-külön is feszültségmentes, valamint elegendően vékonyak és hosszúak, hogy az általuk kifejtett erőket párhuzamosnak tekinthessük; ezenkívül eltekintünk a rugók esetleges oldalirányú elmozdulásaitól.
Képzeletben távolítsuk el a (3) rugót! Ez az elrendezés az ábrán látható. Ha két egymás után kapcsolt rugóra erő hat, az eredő direkciós erő: | | ahol az -edik rugó megnyúlása. Az 1. ábra felső, ill. alsó rugóinak direkciós ereje innen:
| | Legyen az egész rendszer megnyúlása ! Az egyes ágakban ébredő erők: | | Tekintsük most csak az (1), illetve a (4) rugó megnyúlását! A sorba kapcsolt rugók mindegyikében azonos erő ébred, így az (1)-re , a (4)-re erő hat. | | Mivel , ezért ha a (3) rugó kezdetben feszültségmentes állapotban volt, akkor a rendszer megnyúlása esetén sem ébred erő benne. A fentieket figyelembe véve az eredő direkciós erő: | |
Fedorcsák Péter (Miskolc, Földes Ferenc Gimn., II. o .t.)
II. megoldás. Tegyük fel, hogy a rugók az előző megoldásban leírt tulajdonságokkal rendelkeznek. A rendszer erő hatására nyúljon meg -szel, az -edik rugó () -vel. Ekkor az erők egyensúlyából a rugótörvény segítségével, illetve geometriai megfontolások alapján a következő egyenleteket írhatjuk fel:
Az egyenletrendszerből az ismeretlenek fokozatos kiküszöbölésével meghatározható: | | azaz
Vass Gergely (Sopron, Széchenyi I. Gimn., II. o. t.)
Megjegyzés. Belátható, hogy az eredő direkciós erő akkor is ennyi, ha az helyzetben a rugók külön-külön nem feszültségmentesek. |