A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A súrlódást elhanyagolhatjuk. Ekkor a két golyóból és a rugóból álló rendszerre nem hat külső erő, tehát a rendszer tömegközéppontja helyben marad. Mivel a két golyó egy egyenes mentén mozdult el, elegendő az egyenes mentén vizsgálni a tömegközéppont helyzetét. Határozzuk meg a két golyó kezdeti, majd a -gyel, ill. -vel megváltozott helyzetében a tömegközéppont helyét, amely a fentiek értelmében nem változott: | | (1) | Innen azt kapjuk, hogy Ebből az egyenletből kifejezhetjük a tömegek arányát: ( és ellentétes előjelű). A (3) egyenletbe helyettesítve a két kísérlet adatait azt kapjuk, hogy a piros golyó kétszer olyan nehéz, mint a fehér, és tizenkétszer olyan nehéz, mint a zöld. Tehát a fehér golyó hatszor nehezebb a zöldnél.
Engelbrecht László (Bp., Nagy L. Gimn., I. o. t.) dolgozata alapján
Megjegyzés. A rugó által kifejtett erő időben csökken, de nem egyenletesen. Így az általa létrehozott mozgás távol van az egyenletesen gyorsuló mozgástól. Mint láthattuk, a feladat megoldásához szükségtelen is minősíteni a golyó mozgását. Ha mégis ezt az utat választjuk, akkor az egyenes vonalú egyenletes mozgás áll legközelebb a tényleges folyamathoz, mindössze azt kell feltételezni, hogy a rugó erősségéhez képest a golyók könnyűek voltak, azaz a ,,gyorsítás idejét elhanyagolhatjuk'', ahogy ezt Kriston Klára is megállapította. Megoldóink közül sokan gyorsuló mozgást feltételeztek, ők nem kaptak maximális pontszámot megoldásukra. |