A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A sas az méretű távolságban levő kisegeret szög alatt látja (ld. az ábrát). Az állat szemlencséjének távolságban levő fókuszsíkjában az egér nagyságú képe jelenik meg. A sas látja a zsákmányát, ha annak végpontjait képes megkülönböztetni. Ennek a szem felépítéséből adódó biológiai feltétele az, hogy a szem fényérzékelő receptorainak (csapok) távolsága a képméretnél kisebb legyen. Feladatunkban , így a fókusztávolság -es becslésével -nek adódik. (Az emberi szemben a csapok vastagságúak.)
A láthatóságnak van azonban fizikai feltétele is, amely a fény hullámtermészetéből adódik. A hullámoptika szerint a fény a átmérőjű szemlencse (pontosabban pupilla) szélein elhajlik, aminek következtében pl. az egér (pontszerű) orrának képe a középpontú korong. E korong szélének szögtávolsága a középpontjától ld. Függvénytáblázat 124. o. vagy Budó Á.: Kísérleti fizika III. (285,1): ahol a fény hullámhossza. A korong sugara az ábra alapján: Két pont akkor megkülönböztethető, ha a hozzájuk tartozó két elhajlási korong középpontja egymástól legalább távolságra van: Az (1) összefüggés alapján: nm hullámhossz esetén a sas szemének átmérője (2)-ből ami reális érték. Azt mondhatjuk tehát, hogy a sas ilyen magasból még éppen észreveheti az egeret.
Bokor Péter (Sárvár, Tinódi Lantos S. Gimn., IV. o. t.) |