A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Az ideális fonálinga nehezékének sebessége mozgása során mind az irányát, mind a nagyságát változtatja; ennek megfelelően a gyorsulása a centripetális, valamint az érintőirányú komponensből tevődik össze. E két gyorsulás mindig merőleges egymásra. A pálya legalsó pontjában az érintőirányú gyorsulás nulla (nincs érintőirányban ható erő), így a feladatban megadott gyorsulás a centripetális gyorsulás ahol a fonál hossza. Az energiatétel felhasználásával kiszámolhatjuk a maximális kitérés magasságát (a pálya legalsó pontjában vesszük a helyzeti energiát zérusnak): Ebből (1) felhasználásával , vagyis a fonálingát vízszintes helyzetből indítottuk. A nehezék sebessége a vízszintes helyzettől mért szögnél szintén az energiatételből határozható meg: A gyorsulásvektor abban a helyzetben lesz vízszintes, amikor a centripetális gyorsulás vektorával éppen a kitérés szögét zárja be (1. ábra).
1. ábra Ekkor: (3) felhasználásával míg Ezekkel A -re kapott megoldások közül csak a értékeknek van számunkra jelentése: A gyorsulásvektor ezekben a helyzetekben lesz vízszintes irányú. Ilyenkor (A negatív előjel azt jelzi, hogy -nál a gyorsulás iránya éppen ellentétes a -nál levővel.)
II. megoldás. Válasszunk olyan koordinátarendszert, amelyben a pozitív irány függőlegesen lefelé, a pozitív irány pedig vízszintesen balra mutat, és írjuk fel a gyorsulásvektor ilyen irányú komponenseit egy tetszőleges -vel jellemzett helyzetben: Ezekbe helyettesítve és , kifejezéseit: Ez pedig egy kör paraméteres egyenlete. Ha tehát a vízszintes helyzetből elindított fonálinga nehezékének a szögtől függő gyorsulásvektorát nagyság és irány szerint közös kezdőpontból felrajzoljuk és azt a kezdőpontot koordinátarendszerünk origójának tekintjük, a vektor végpontja a középpontú sugarú körvonalon söpör végig (2. ábra). -nál a gyorsulás nagysága és iránya függőlegesen lefelé mutat, míg -nál a gyorsulás nagysága és iránya függőlegesen felfelé mutat.
2. ábra A keresett vízszintes gyorsulás éppen az derékszögű háromszög átfogójához tartozó magassága (2. ábra), így nagysága a magasságtétel alapján és mértani közepe, . Az ehhez tartozó szöget a kör egyenletéből határozhatjuk meg: , . Az innen kapott megoldások: és . (A tartományban szögérték adódik, de ezek közül csak azok érdekesek, amelyeknél .)
Buzás Edit (Miskolc, Herman O. Gimn., III. o. t.) dolgozata alapján
Megjegyzés: A II. megoldásnál ne felejtsük el, hogy a gyorsulásokra kapott (7) és (8) egyenletek csak a vízszintes helyzetből elengedett ideális fonálingára érvényesek. |