A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Tekintsük azt az esetet, amikor a házfalak síkjai párhuzamosak az ablaktáblákkal, és ezekre merőlegesen süt a Nap. (A horizonton felbukkanó Napból a sugarak vízszintesen érnek el hozzánk.)
1. ábra Az ablaktábla egy pontja az 1. ábrán bemutatott módon tükröz (az áttekinthetőség kedvéért a sugármeneteket nem azonos oldalra rajzoltuk), ahol a Nap sugara , a Nap‐Föld távolság, , pedig a szomszédos ház esetén 10 m, a Duna túloldalán levő épület esetén pedig 300 m. Az ablaktábla minden egyes pontjának a képe egy sugarú kör lesz, rendre , illetve .
2. ábra A házfalakon a fényfoltok lényegében azonos alakúak (2. ábra), az egyes méretek azonban jelentősen eltérnek. Ez ahhoz vezet, hogy a közeli házon inkább egy cm oldalú négyzetet látunk, a távolin inkább egy m sugarú kört. Minél távolabb megyünk, a fényfolt annál inkább köralakú lesz. Csomai Zita (Győr, Fekete I. Ált. Isk., 8. o. t.)
|