A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Egy kétkarú mérleg a két karja végén ható erők forgatónyomatékát hasonlítja össze. Mivel a mérleget úgy készítik, hogy két karja pontosan egyenlő hosszú legyen, így elég a karok végeire helyezett terhek súlyát vizsgálnunk.
A teher súlya a Föld tömegvonzásából származó nehézségi erő és a levegőben a teherre ható felhajtóerő algebrai összege. Jelölje 0 index az ólomra, ü az üvegre vonatkozó adatokat (l. az ábrát). Írjuk fel a két súly különbségét! ahol a nehézségi erő, pedig a felhajtóerő. Arkhimédész törvénye alapján -et így is írhatjuk: | | ahol a levegő sűrűsége. Fejezzük ki a térfogatokat a terhek sűrűségével és tömegével: | | és használjuk ki, hogy , így Mivel , ezért a zárójelben lévő kifejezés egy nullánál nagyobb pozitív szám, és így . Következésképpen, az ólommal terhelt oldalon a nagyobb forgatónyomaték miatt lebillen a mérleg. Táblázatokból vett adatokból megbecsülhetjük nagyságát: . A mérleg csak akkor billen ki az egyensúlyból, ha elég érzékeny e kis eltérés kimutatására. Amint azt a levezetés során láttuk, ez az eltérés a felhajtóerők különbözőségéből származik. Vákuumba helyezve a mérleg egyensúlyban maradna. Fontos megjegyeznünk, hogy valamilyen közegbe merülő testnek a tömege nem változik meg, csak a súlya.
Sorosi Antal (Debrecen, Mechwart A. Gépip. Szki., I. o. t.) |