A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A feladat a) része a jól ismert hidrosztatikai paradoxon. Az edény fenéklapjára ható nyomás nem függ az edény alakjától, nagysága: . Ha az edényben kétféle folyadék van, a nagyobb sűrűségű fog alul elhelyezkedni. Ekkor a nyomás az egyes folyadékoszlopokból származó nyomások összegeként számolható. Tegyük fel, hogy az edényben kevesebb higany van, mint amennyi víz. Az részben legyen higany, a és részben víz, s a rész térfogata egyezzék meg az részével (l. az ábrát). Így megfordításnál -be higany, -ba víz kerül, -ben továbbra is víz marad.
Az rész keresztmetszete nagyobb, mint a részé, tehát a csonkakúp magassága nagyobb: , azaz . A nyomásváltozás:
mivel Ha edényünkben a higany és a víz arányát felcserélnénk, a részben víz helyett higannyal kellene számolnunk, de mint látható, a rész nem okoz nyomásváltozást. Ezért teljesen mindegy, hogy higanyt és vizet, vagy higanyt és vizet öntünk az edénybe. Ha a rész is két komponensből állna (ezt a higany részarányának növelésével elérhetjük), úgy a megfordításkor a résztől is származna nyomásnövekedés. Határesetben a rész eltűnik, azaz akkor a legnagyobb a nyomáskülönbség, ha éppen ugyanannyi víz van az edényben, mint amennyi higany.
Boncz András (Zalaegerszeg, Zrínyi M. Gimn., I. o. t.) |