Feladat: 2262. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Bodrogi Péter ,  Tóth Ildikó 
Füzet: 1988/december, 465 - 467. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Gördülés lejtőn, Csúszó súrlódás, Tapadó súrlódás, Energiamegmaradás, Közelítő számítások, numerikus módszerek, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1987/október: 2262. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az abroncs a mozgásának első szakaszában csúszva gördül, majd amikor a súlypontjának sebessége megegyezik a súlypont körüli körmozgásból származó kerületi sebességgel, tiszta gördüléssel mozog tovább.
Legyen az abroncs súlypontjának távolsága a lejtő tetejétől x! Ekkor a feladatnak megfelelően változó súrlódási együttható:

μ(x)=xl,(1)
ahol l=1 m, a lejtő teljes hossza.
 
 
1. ábra
 

Írjuk fel a csúszva gördülés esetén érvényes mozgásegyenleteket! (1. ábra)

mgsinα-S=ma,(2)N=mgcosα,(3)SR=Θβ,(4)



ahol a súrlódási erő:
S=μ(x)N,(5)

az abroncs tehetetlenségi nyomatéka
Θ=mR2,(6)
R az abroncs sugara, m pedig a tömege; α a lejtő szöge.
Az (1), (3), (5) és (6) egyenlet segítségével (2) az alábbiakra hozható:
a=gsinα-xlgcosα.(7)

Vezessük be az y=x-ltgα új változót! (Ez mindössze a koordinátarendszer kezdőpontjának eltolását jelenti, a gyorsulást nem változtatja meg.)
Az új mozgásegyenlet
a=-gcosαly,(8)
amely pontosan olyan alakú (a gyorsulás arányos a ,,kitéréssel'' és vele ellentétes irányú), mint amilyen a harmonikus rezgőmozgásra jellemző. A körfrekvencia (melyet most az abroncs szögsebességétől megkülönböztetve λ-val fogunk jelölni):
λ=gcosαl.(9)

A rezgőmozgást leíró y(t) függvény adatait (paramétereit) úgy kell megválasztanunk, hogy a t=0 időpillanatban a sebesség nulla, a kitérés pedig az x=0-nak megfelelő y=-ltgα legyen. Ezeknek a feltételeknek
y(t)=-ltgαcosλt
tesz eleget. Az abroncs mozgását leíró (7) egyenlet megoldása tehát

x(t)=ltgα(1-cosλt),(10)v(t)=l(tgα)λsinλt.(11)



A továbbiakban a súlypont körüli forgómozgást vizsgáljuk. A (4)‐(6) és (10) egyenlet alapján:
β(t)=x(t)gcosαlR=gsinαR(1-cosλt).(12)
Könnyen belátható, hogy a súlypont körüli forgás szögsebessége:
ω(t)=gsinαR(t-1λsinλt).(13)
(Az ω(t) függvény deriváltja éppen a fenti β(t) függvényt adja.)
Az eddigi eredmények a csúszva gördülés esetére vonatkoznak. Az abroncs abban a t0 pillanatban kezd el tisztán gördülni, amikor v(t0)=ω(t0)R.
A (11) és (13) összefüggést felhasználva t0-ra adódó egyenlet:
2sinλt0=λt0.(14)
Ezt nem lehet elemi úton megoldani, numerikus módszerrel a gyöke:
λt0=η1,89.
A fenti gyököt a (10) egyenletbe helyettesítve megkapjuk azt az x0 távolságot, ahonnan az abroncs tisztán fog gördülni:
x0=ltgα(1+1-(η/2)2)1,32ltgα=0,48  m.(15)

Innen a súrlódási erő nem végez munkát az abroncson, így a mozgás során teljesül a mechanikai energiamegmaradás törvénye:
12mv02+12Θω02+mg(l-x0)sinα=12mv2+12Θω2.(16)

Az egyenlet bal oldalának első tagja a haladó mozgás, a második a forgómozgás energiája a tiszta gördülés kezdetén, az utolsó tagja pedig a helyzeti energia megváltozása, amíg a test a lejtő aljára nem ér, ahol a sebessége v, szögsebessége ω lesz. Mivel tiszta gördülésről van szó, a v=ωR feltétel teljesül. Θ (6)-beli értékét a (16) egyenletbe írva az abroncs végsebessége:
v=v02+g(l-x0)sinα.
A t0-beli sebességet a (11) egyenletből kapjuk:
v0=l(tgα)λsinλt0=η2(glsinαtgα)1/2.
Ezt behelyettesítve a lejtő alján az abroncs sebessége:

v={glsinα[1-tgα(1-(η/2)2+1-(η/2)2)]}1/2[glsinα(1-0,42tgα)]1/2=1,69m/s.



 

 Bodrogi Péter (Miskolc, Földes Ferenc Gimn., II. o .t.)
 

Megjegyzés. Ha felírjuk a tiszta gördülésre vonatkozó mozgásegyenleteket és kényszerfeltételeket, akkor az (1) ‐ (4), (6) egyenletek változatlanul maradnak, az (5) helyébe pedig az a=βR kényszerfeltétel kerül. Az egyenletrendszerből a=12gsinα és S=ma=12mgsinα; a gördülés feltételeként μ-re tehát azt kapjuk, hogy 12tgαμ(x), azaz
x12tgα=xh.

A (15) eredmény szerint a tiszta gördülés valójában jóval xh után kezdődik, mert a tapadásnak az SμN egyenlőtlenség csak szükséges, de nem elégséges feltétele. Sok megoldó megfeledkezett erről, és így hibás eredményre jutott.
 
 
2. ábra
 

Ha felrajzoljuk a helyes megoldás segítségével az abroncs sebességének és gyorsulásának idő-függését (2. ábra) (pl. Tóth Ildikó számítógépes programja alapján, vagy a (8), (10) és (11) egyenletekkel analitikusan adjuk meg a görbéket), akkor látható, hogy a gyorsulás-függvénynek a t0 pontban ugrása van, a hibás eredmény pedig az ábrán berajzolt szaggatott vonalnak a csúszva gördülést meghatározó gyorsulásgörbe th-beli metszéspontja alapján adódik.