A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az abroncs a mozgásának első szakaszában csúszva gördül, majd amikor a súlypontjának sebessége megegyezik a súlypont körüli körmozgásból származó kerületi sebességgel, tiszta gördüléssel mozog tovább. Legyen az abroncs súlypontjának távolsága a lejtő tetejétől ! Ekkor a feladatnak megfelelően változó súrlódási együttható: ahol m, a lejtő teljes hossza.
1. ábra Írjuk fel a csúszva gördülés esetén érvényes mozgásegyenleteket! (1. ábra)
ahol a súrlódási erő: az abroncs tehetetlenségi nyomatéka az abroncs sugara, pedig a tömege; a lejtő szöge. Az (1), (3), (5) és (6) egyenlet segítségével (2) az alábbiakra hozható:
Vezessük be az új változót! (Ez mindössze a koordinátarendszer kezdőpontjának eltolását jelenti, a gyorsulást nem változtatja meg.) Az új mozgásegyenlet amely pontosan olyan alakú (a gyorsulás arányos a ,,kitéréssel'' és vele ellentétes irányú), mint amilyen a harmonikus rezgőmozgásra jellemző. A körfrekvencia (melyet most az abroncs szögsebességétől megkülönböztetve -val fogunk jelölni):
A rezgőmozgást leíró függvény adatait (paramétereit) úgy kell megválasztanunk, hogy a időpillanatban a sebesség nulla, a kitérés pedig az -nak megfelelő legyen. Ezeknek a feltételeknek tesz eleget. Az abroncs mozgását leíró (7) egyenlet megoldása tehát
A továbbiakban a súlypont körüli forgómozgást vizsgáljuk. A (4)‐(6) és (10) egyenlet alapján: | | (12) | Könnyen belátható, hogy a súlypont körüli forgás szögsebessége: | | (13) | (Az függvény deriváltja éppen a fenti függvényt adja.) Az eddigi eredmények a csúszva gördülés esetére vonatkoznak. Az abroncs abban a pillanatban kezd el tisztán gördülni, amikor . A (11) és (13) összefüggést felhasználva -ra adódó egyenlet: Ezt nem lehet elemi úton megoldani, numerikus módszerrel a gyöke: A fenti gyököt a (10) egyenletbe helyettesítve megkapjuk azt az távolságot, ahonnan az abroncs tisztán fog gördülni:
| | (15) |
Innen a súrlódási erő nem végez munkát az abroncson, így a mozgás során teljesül a mechanikai energiamegmaradás törvénye:
| | (16) |
Az egyenlet bal oldalának első tagja a haladó mozgás, a második a forgómozgás energiája a tiszta gördülés kezdetén, az utolsó tagja pedig a helyzeti energia megváltozása, amíg a test a lejtő aljára nem ér, ahol a sebessége , szögsebessége lesz. Mivel tiszta gördülésről van szó, a feltétel teljesül. (6)-beli értékét a (16) egyenletbe írva az abroncs végsebessége: A -beli sebességet a (11) egyenletből kapjuk:
| | Ezt behelyettesítve a lejtő alján az abroncs sebessége:
Bodrogi Péter (Miskolc, Földes Ferenc Gimn., II. o .t.)
Megjegyzés. Ha felírjuk a tiszta gördülésre vonatkozó mozgásegyenleteket és kényszerfeltételeket, akkor az (1) ‐ (4), (6) egyenletek változatlanul maradnak, az (5) helyébe pedig az kényszerfeltétel kerül. Az egyenletrendszerből és ; a gördülés feltételeként -re tehát azt kapjuk, hogy , azaz
A (15) eredmény szerint a tiszta gördülés valójában jóval után kezdődik, mert a tapadásnak az egyenlőtlenség csak szükséges, de nem elégséges feltétele. Sok megoldó megfeledkezett erről, és így hibás eredményre jutott.
2. ábra Ha felrajzoljuk a helyes megoldás segítségével az abroncs sebességének és gyorsulásának idő-függését (2. ábra) (pl. Tóth Ildikó számítógépes programja alapján, vagy a (8), (10) és (11) egyenletekkel analitikusan adjuk meg a görbéket), akkor látható, hogy a gyorsulás-függvénynek a pontban ugrása van, a hibás eredmény pedig az ábrán berajzolt szaggatott vonalnak a csúszva gördülést meghatározó gyorsulásgörbe -beli metszéspontja alapján adódik.
|
|