Feladat: 2252. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Csahók Zoltán ,  Derényi Imre ,  Láng András ,  Wolkensdorfer Péter 
Füzet: 1988/november, 416 - 417. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Nyomóerő, kötélerő, Egyéb kényszermozgás, Harmonikus rezgőmozgás, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1987/szeptember: 2252. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Legyen a rendszer helyzetét jellemző változó az 1. ábrán látható α szög.

 
 
1. ábra
 

Határozzuk meg először az egyensúlyi helyzetet megadó α0 szöget! A fonalat mg erő feszíti, ennek érintő irányú összetevője, mgcosα0 egyensúlyt kell tartson az Mg súlyerő Mgcos2α0 érintőleges komponensével.
Mgcos2α=mgcosα0,(1)
ami némi átalakítás után a
2Mcos2α0-mcosα0-M=0
másodfokú egyenletté alakítható. Ennek megoldása
cosα0=m+m2+8M24M,(2)
(a másik gyök a feladat szempontjából érdektelen). Az egyensúly nyilvánvalóan csak úgy állhat fenn, ha m<M.
Feladatunk az egyensúlyi helyzet körüli kis amplitúdójú rezgések periódusidejének meghatározása. Térítsük ki a rendszert az egyensúlyi helyzetéből α=α0+ε szögnek megfelelő helyzetbe (ε1), majd kezdősebesség nélkül engedjük el. Feltevésünk szerint az α szög a harmonikus rezgőmozgás képletei szerint váltakozik T=2π/ω periódusidővel:
α=α0+εcosωt.

Az egyensúlyi helyzeten való áthaladás pillanatában a legnagyobb az α szög változási sebessége
ΔαΔt|max=εω,
s ezzel együtt a M tömegű test V=RΔ(2α)Δt sebessége is akkor a legnagyobb,
Vmax=2Rωε.

 
 
2. ábra
 

A m tömegű test sebessége a 2. ábra szerint az egyensúlyi helyzet közelében
v=ΔxΔt=ΔycosαΔt=Vmaxcosα0=2Rωεcosα0.

A rendszer teljes mozgási energiája az egyensúlyi helyzeten való áthaladás pillanatában
Emozg=12M(2Rωε)2+12m(2Rωεcosα0)2.(3)

Számítsuk most ki a rendszer helyzeti energiáját a legnagyobb kitérésnél; az energia nullpontját az egyensúlyi helyzethez rögzítjük. Mivel a m tömegű test emelkedése a fonál nyújthatatlansága miatt
Δx=2R[sin(α0+ε)-sinα0],
a helyzeti energia

Ehelyz=mg2R[sin(α0+ε)-sinα0]-(4)-MgR[sin2(α0+ε)-sin2α0].



Mivel a súrlódás elhanyagolható, a legnagyobb kitéréshez tartozó helyzeti energiának meg kell egyeznie az egyensúlyi helyzeten való áthaladás pillanatában észlelhető maximális mozgási energiával. (3) és (4) összevetéséből

2(M+mcos2α0)Rω2ε2=2mg[sin(α0+ε)-sinα0]-(5)-Mg[sin(2α0+2ε)-sin2α0].



A szögletes zárójelben álló kifejezések az addiciós tétel és a kis szögekre érvényes sinεε összefüggés felhasználásával

sin(α0+ε)-sinα0=(cosε-1)sinα0+sinεcosα0==-2sin2ε2sinα0+sinεcosα0εcosα0-12ε2sinα0,


illetve
sin(2α0+2ε0)-sin2α02εcos2α0-2ε2sin2α0.

Tekintettel az (1) egyensúlyi feltételre (5) jobb oldalán az ε-nal arányos tagok kiesnek, így mindkét oldalt ε2-tel végigosztva az ω-ból kiszámítható periódusidő:
T=2π2RgM+mcos2α02Msin2α-msinα0,
ahol
α0=arccos(m+m2+8M24M).

Ha mM, akkor α045 és T=2πR/g az R hosszúságú fonálinga lengésideje. Általában T az m/M tömegarány függvényében a 3. ábrán látható módon változik.
 
 
3. ábra
 

Megjegyzés. Sok megoldó nem vette észre, hogy a két test különböző gyorsulással mozog, és emiatt hibás eredményt kaptak.