A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Ha a labdát úgy rúgjuk meg, hogy forgó mozgást is végezzen ("megcsavarjuk''), akkor az egyik oldala a levegőhöz képest nagyobb sebességgel mozog, mint a másik oldala. Emiatt nyomáskülönbség lép fel ‐ ez az úgynevezett Magnus-hatás ‐ és a labda ívelt pályán mozogva oldalirányban eltérül. Alkalmasan választva a pörgés nagyságát, a rúgás erősségét és az elrúgás irányát, szerencsés esetben szögletből is lehet gólt rúgni. Megjegyzések. 1. A szögletpontból erős szélben "csavarás'' nélkül is lehet gólt rúgni. 2. A Magnus-hatás gyakorlati alkalmazására példa az ún. rotorhajó, amelynél függőleges tengely körül forgó nagy hengereket használnak a szélben vitorla helyett. Ez a meghajtási módszer azonban nem bizonyult gazdaságosnak.
|