A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A transzformátor általában közös vasmagra szerelt, két tekercsből (az 1. primer és a 2. szekunder tekercsből) álló berendezés, amellyel a váltakozó áram feszültsége, ill. erőssége csaknem tetszőleges arányban alakítható. A primer tekercsbe vezetett elektromos áram hatására mágneses tér keletkezik, amely a szekunder tekercsben áramot indukál.
A következő veszteségeket vehetjük figyelembe:
I. A tekercsek ohmos ellenállásából származó veszteségek (Joule törvénye értelmében áram járta vezető felmelegszik, a vezetőben ún. Joule-féle hő fejlődik).
II. Vasveszteségek, amelyek két részből tevődnek össze:
a) Örvényáramú veszteség. Örvényáramok azok az áramok, amelyek kiterjedt vezetőkben indukálódnak, ha a vezető mágneses térben mozog, vagy időben változó mágneses térben van. A Lenz szabály értelmében az örvényáramok az indukciót létesítő állapotváltozást akadályozzák, tehát gyengítik a vezetőben folyó elektromos áramot.
b) Hiszterézisveszteség. A vasmag mágnesezése során munkát kell végezni, amely a vasmagot melegíti. A veszteségek miatt ; és a leadott teljesítmény () kisebb, mint a felvett teljesítmény ().
|