A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. a) Számozzuk meg a csöveket az ábrán látható módon.
1. ábra
A csövek közül a . és a . számú könnyen belátható módon nem nyomja a . csövet. Mivel a . cső nyugalomban van, a rá ható erők eredője . Így az 1. ábrán látható jelöléseket használva, a következő egyenlet adódik a vízszintes és függőleges komponensek egyensúlyára: | | (1) | Az ábrán jól látható, hogy . értékére az 1. cső egyensúlyából következtethetünk. Írjuk fel az egyensúly feltételét erre a csőre. Azt felhasználva, hogy , értékére (3)-ból adódik. Ezt az értéket, valamint -ot (1) és (2)-be helyettesítve a egyenleteket kapjuk, amelyekből és adódik a 3. csövet nyomó erőkre. b) A leesés pillanatában az . cső már csak az alatta levő, a kanyar külső oldala felé eső csövet nyomja (legyen ez esetünkben a . cső), ahogy ez a 2. ábrán is látható.
2. ábra Írjuk fel az egyensúly feltételét ebben a helyzetben: az a maximális erő, amit a . cső az . csőre kifejteni képes. Az . cső körpályán tartásához szükséges centripetális erő a és a súlyerő eredője. Jól látható, hogy ez maximális értékénél lesz maximális. maximumára (6) felhasználásával adódik, az egyensúlyi körpálya feltétele ebből következik: Így az autó lehetséges sebességére a kanyarban (7)-ből a összefüggés adódik.
|
|