A kijelentés igaz. Ugyanis a köd a földfelszín közvetlen közelében levő felhő. Többféleképpen alakulhat ki, de kialakulásának fizikai alapja mindig az, hogy a levegő túltelítetté válik, s a benne levő vízgőz a jelenlevő kondenzációs magokra kicsapódik (porszemcsék, füstszemcsék). Ez a folyamat hőfelszabadulással jár. (Ezek a kondenzációs magok gyakran elektromosan is töltöttek, s ez is elősegíti a kicsapódást.)
Ha a köd már kialakult, akkor is szerepet játszik a fagy megakadályozásában. Jelentősen csökkenti a földfelszín hőveszteségét, a széndioxiddal együtt részben elnyeli, illetve visszaveri a Föld hőmérsékleti sugárzását (ez a Föld hőmérsékletének megfelelő $\mu \text{m}$ nagyságrendbe eső hullámhosszúságú elektromágneses hullám).
Mindez természetesen csak szélcsendes időre vonatkozik; egy jeges szél pl. mindent megváltoztathat.