Feladat: 2088. fizika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Antal Zsolt ,  Cselőtei Attila ,  Czető József ,  Leitereg András ,  Lipóth László 
Füzet: 1986/november, 424. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): de Broglie-hipotézis, Molekulaszínképek, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1985/december: 2088. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A benzolmolekula kerülete l=60,14 nm=0,8410-9 m. A kerület mentén kialakuló állóhullámok hullámhosszának lehetséges értékei: λn=l/n, ahol n=0,1,2,.... Az n=0 eset a végtelen hullámhosszú, álló elektront írja le, az n1 eset a mozgó elektronokat. Az utóbbiakból kettő-kettő van (a sin(x/λn) és a cos(x/λn)) egymástól különböző elektronállapotok (x a kerület mentén mért helykoordináta). Az energiaszintek:

En=p22m=h22λ2m=n2h22l2m,
ahol p=h/λ az elektron lendülete, h a Planck állandó. Behelyettesítve az adatokat:
En=n20,34 aJ.

A benzolmolekulában atomonként egy elektron (σ-elektron), összesen 6 elektron mozog szabadon a lánc mentén. (A többi az atomi törzsön marad, illetve π-elektronként a molekula kötéseit hozza létre.) A hat elektron betölti az n=0 és 1 állapotokat. A legkisebb energiájú gerjesztett állapotban egy elektron kerül az n=1 nívóról az n=2 nívóra. A gerjesztési energia:
ΔE=E2-E1=(22-1)E1=1,0 aJ.
Erre a nívóra egy (λf=hc) 190 nm hullámhosszú foton gerjesztheti a molekulát. Mivel a látható fény hullámhossza 400 nm és 700 nm között van, a benzol nem nyel el fényt a látható tartományból, vagyis átlátszó.