A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Kövessük végig, hogy a mérési eredmények alapján hogyan gondolkodhatott Ptolemaiosz! Ábrázoljuk a kapott szögpárokat egy derékszögű koordináta-rendszerben (Lásd az ábrát!) Látható a grafikonon, hogy a pontok elég jó közelítéssel egy olyan egyenesre esnek, amely átmegy az origón. Ha az egyenestől való eltérések mérési hibából származnak, akkor mindezek alapján könnyen feltételezhető az és között fennálló egyenes arányosság. Ezt az összefüggést találta meg Ptolemaiosz is.
Megjegyzések. 1. A pontokra több egyenes is fektethető, de a kísérleti tapasztalatokra támaszkodva okkal tételezhetjük fel, hogy átmegy a koordináta-rendszer kezdőpontján. 2. Mai fizikai ismereteink alapján tudjuk, hogy a két közeg határfelületére érkező fénysugár a Snellius‐Descartes-törvény szerint változtatja meg az útját. Eszerint , ahol a beesési, a törési szög, az pedig a két közeg egymáshoz viszonyított törésmutatója. Ha a szögek nem túl nagyok, akkor az és arányok között nem túl nagy az eltérés. Nagyobb szögek esetén már szembeötlő a különbség. Ptolemaiosz összefüggése tehát kis szögek esetén, nem túl nagy mérési pontosságnál jó közelítést ad a beesési és törési szögek közötti összefüggésre. 3. Mivel valamennyi eredménynek van hibája (hiszen mérésből származik), helytelen olyan összefüggést keresni, amely bizonyos pontokra ,,pontos'' eredményt ad. A feltételezett görbét (esetünkben az egyenest) úgy kell berajzolni a grafikonra, hogy valamennyi (jónak vélt ) mérési pont minél közelebb helyezkedjék el hozzá.
|