A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A 2066. feladat megoldásában leírt első eset szerint a buborék nyomása emelkedése közben nem változik. Legyen ez a nyomás ! Tudjuk, hogy a buborék környezetében a nyomás , ahol a kupaknál mérhető nyomás, azt a mélységet jelenti, ahol a buborék elindulásakor van, az olaj sűrűsége, a buborék emelkedési magassága (1. ábra). A 2066. feladatban említettek szerint vagyis
1. ábra Az ábra alapján, tudva, hogy a cső hossza 500 m, -nek becsülhető. és g=10m/s2 értékekkel számolva p=p0-5,6⋅106Pa+(8⋅103 Pa/m)⋅x. (Az ábrán p1=p0-5,6⋅106Pa.)
2. ábra Tehát a buborék emelkedésekor a 2. ábra szerint nő a kupaknál a nyomás. Most vegyük a 2066. feladatban vizsgált második esetet! Amíg a buborék nincs a csőben, addig a kupaknál mérhető nyomás p=p0-lϱg, ahol l=500m a cső hossza. Ha a buborék a csőbe kerül, akkor p=p0-ϱg[l-k(x)], ahol k(x) a buborék hossza a csőben, amikor a buborék alja a cső aljától x magasságra van. Tegyük fel, hogy a buborékra használhatjuk az ideális gáz állapotegyenletét! Ekkor p0⋅k(0)=p(x)⋅k(x), ahol p(x)=p0-ϱgx a buborék nyomása. Egyenleteinkből adódik. Ebben az esetben p értéke függ a buborék méretétől. Az összefüggésből látható, hogy p nem lineáris függvénye a buborék helyzetének (x nek).
|