A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A vizsgált körfolyamatoknál az 1‐2 átmenet izochor, a 2‐3 folyamat ‐ mivel a képe egyenes, így állandó ‐ izobár, a 3‐4 folyamat izochor, a 4‐1 folyamat pedig ismét izobár, az előzőnél kisebb állandó nyomáson. Nézzük meg az 1‐3 átmenetet! A parabola egyenlete . Az ideális gáz állapotegyenletét felhasználva , azaz .
1. ábra A fentiek alapján a körfolyamatokat a ‐ diagrammon az 1. ábrának megfelelően ábrázolhatjuk. Azonnal látszik, hogy mindkét körfolyamat egyenlő területeket fog közbe, tehát a hasznos munka mindkét esetben ugyanaz. , ezért a hatásfok kiszámításához a felvett hő ismeretére van szükségünk. Az 1‐2‐3‐1 körfolyamat esetén a gáz az 1‐2 és a 2‐3 átmenet során vesz fel hőt, a 3‐1 folyamat során pedig lead hőt. Legyen a felvett hő , a leadott hő nagyságú. A körfolyamat végén a gáz ugyanazon állapotba tért vissza, így a belső energiája nem változott. Az I. főtételből ( előjele negatív, hiszen a hasznos munkát a gáz végzi a környezetén): Ezért , . Az 1‐3‐4‐1 körfolyamat esetén a felvett hő (1‐3 átmenet), mert a 3‐4 és a 4‐1 folyamat során hőleadás van. Így A átmenetnél a gáz nagyobb átlagos nyomás ellen végez hasznos (negatív) munkát, mint az átmenetnél, és mivel mindkét folyamat végállapota azonos belső energiát jelent, így az 1‐2‐3 átmenet során a gáznak több hőt kellett felvennie: , Ezért tehát az körfolyamat hatásfoka nagyobb. Ezenkívül észrevehetjük, hogy | |
Dányi Gábor (Aszód, Petőfi S. Gimn., IV. o. t.)
Megjegyzések. 1. Sok megoldó a hatásfokot a hasznos munka és a befektetett munka hányadosaként számolta, és a befektetett munkát a megfelelő görbe alatti terület mértékével vette egyenlőnek. Termodinamikai folyamatoknál egyrészt a hatásfok a hasznos munka és a felvett hő (ami nem azonos a befektetett munkával) aránya, másrészt ez utóbbi mértéke nem egyenlő a görbe alatti terület mérőszámával. Bebizonyítható, hogy szabadsági fokú gáz esetén a felvett hőt a ‐ síkon a görbe alatti terület -szeresének és a görbe ,,melletti'' terület -szeresének összege adja (l. a 2. ábrát). A belső energiát csökkentő folyamatoknál ez a leadott hővel egyenlő.
2. ábra Nyilas István László (Nyíregyháza, Krúdy Gy. Gimn., IV. o. t.) 2. Tetszőleges folyamat esetén a gáz fajhője a folyamat során változik. Azon folyamatokat, amelyek során a fajhő állandó, politrop folyamatoknak nevezzük. Ezekre az állapotegyenleten kívül a összefüggés is érvényes, ahol valamilyen valós szám. Speciálisan, ha , azaz , (ilyen a feladatban az átmenet), akkor a fajhő állandó, ennek értékére némi számolás után adódik. Ezt ismerve közvetlenül kiszámolhatjuk a hőleadást, illetve hőfelvételt, és így a folyamat hatásfokát. |