A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Vegyünk fel egy koordináta-rendszert, amelynek tengelyei egybeesnek a hajók pályájával! Az óceánjáró mozogjon az -tengelyen! Jelölje a fénysugárnak az -tengellyel bezárt szögét, az óceánjáró helyét, a halászhajó helyét a időpillanatban. A -hez tartozó helyzetet mutatja az 1. ábra.
1. ábra Négy esetet különböztetünk meg aszerint, hogy: I) (az óceánjáró a lassabb, vagy távolodik az origótól), II) (az óceánjáró a gyorsabb), a) a fényszóró pozitív irányban forog, b) a fényszóró negatív irányban forog.
Mivel a fényszóró egyenletesen forog, a szögelfordulás arányos az idővel. Mindegyik esetben kiszámolhatjuk -t. A halászhajó egyenletes sebességgel mozog, tehát A -höz tartozó helyzet így egyértelműen adott (egy háromszög két szögét ( és vagy ) és egy oldalának hosszát ismerjük. Így és | | A két hajó távolsága -ban: | |
2. ábra Most vegyük sorra a négy esetet! I. a) (Lásd a 2. ábrát):
Negatív sebességet kaptunk, tehát az óceánjáró az origóhoz közeledik.
3. ábra I. b) (Lásd a 3. ábrát):
Azt kaptuk, hogy , ennek megfelelően a sebesség pozitív.
4. ábra II. a) (Lásd a 4. ábrát):
, ez azt jelenti, hogy -ben az óceánjáró már túlhaladt az origón. (A képleteket továbbra is használhatjuk.)
5. ábra II. b) (Lásd az 5. ábrát): | |
II. a)-hoz hasonlóan A matematikailag helyes megoldások közül csak I. a)-nak van fizikai realitása, ha arra gondolunk, milyen gyorsan képes haladni egy óceánjáró. Ezek szerint az óceánjáró m/s sebességgel közeledett a metszésponthoz és a időpontban a két hajó m-re volt egymástól.
|