A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A légkör sűrűségének vizsgálatakor nem elég a gázmolekulák (vagy atomok) termikus energiáját figyelembe venni, hanem figyelembe kell venni a gázmolekulák gravitációs energiáját is, ami ugyan lényegesen kisebb a termikus energiánál. Ekkor mindenképpen figyelembe kell vennünk, hogy az atomoknak súlya is van és így potenciális energiájuk a földtől távolodva nő. Ezért energetikailag kedvezőbb számunkra a földfelszín közelében lenni. A gázok ezen viselkedését a Boltzmann-eloszlás írja le, amiből levezethető az ún. barometrikus magasság formula. Eszerint a gáz sűrűsége a magasság függvényében: ahol a gázatom (molekula) tömege, a választott nulla szinthez viszonyított magasság, a Boltzmann állandó, a hőmérséklet, , ill. a nulla, ill. magasságban mérhető sűrűség. Vegyük nulla szintnek a Duna vízszintjét! Ekkor a Gellérthegy tetejének magassága . Az oxigén sűrűségének relatív megváltozását ezen két szint között (1) segítségével könnyen kiszámíthatjuk: | | ahol felhasználtuk, hogy ha kis szám. Behelyettesítve a , , , adatokat, a sűrűség változására adódik. |