Feladat: 1919. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bányai Andrea ,  Pálya Róbert 
Füzet: 1984/november, 420 - 421. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): RobertMayer-egyenlet, Állandó térfogaton mért fajhő, Állandó nyomáson mért fajhő, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1984/március: 1919. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Ideális gáz esetén az állandó nyomáson, ill. az állandó térfogaton mért fajhő (cp,ill.cV) különbsége éppen az univerzális gázállandóval (R) egyezik meg, ha a tömeget molban mérjük, azaz

cp-cV=R.(1)
A két fajhő hányadosa pedig
cpcV=f+2f,(2)
ahol f a szabadsági fokok száma.
Reális gázokra az (1) és (2) egyenlet szigorúan nem teljesül, de a mért fajhő értékekből tudjuk, hogy az egyenlőségtől való eltérés egyszerű gázokra csak néhány százalék. Ennek alapján az argon és a hidrogén közül azt a gázt tekinthetjük inkább ideális gáznak, amelyre a cp-cV ill. a cp/cV, érték kevésbé tér el az (1), (2) egyenletekben szereplő értéktől. Számoljuk ki előbb a cp-cV értékeket! Hidrogénre:
cp,H-cV,H=8,27J/molC,
argonra:
cp,Ar-cV,Ar=8,19J/molC.
R=8,31J/molC, tehát a hidrogénre kapott érték áll ehhez közelebb, ennek alapján tehát a hidrogént tekinthetjük inkább ideális gáznak.
Ha a (2) egyenletet akarjuk használni, akkor a hidrogénnek megfelelő 2 atomos (f=5) és az argonnak megfelelő 1 atomos (f=3) ideális gázra kiszámíthatjuk a cp/cV hányadost, ami 1,4, ill. 1,66. Ezekkel az értékekkel összehasonlítva a megadott adatokból képzett hányadosokat, az előzővel megegyezően a hidrogén adódik "ideálisabb''-nak, hiszen hidrogénra a relatív hiba 0,4%, míg az argonra 1,3%.