A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Ideális gáz esetén az állandó nyomáson, ill. az állandó térfogaton mért fajhő különbsége éppen az univerzális gázállandóval egyezik meg, ha a tömeget molban mérjük, azaz
A két fajhő hányadosa pedig
ahol a szabadsági fokok száma. Reális gázokra az (1) és (2) egyenlet szigorúan nem teljesül, de a mért fajhő értékekből tudjuk, hogy az egyenlőségtől való eltérés egyszerű gázokra csak néhány százalék. Ennek alapján az argon és a hidrogén közül azt a gázt tekinthetjük inkább ideális gáznak, amelyre a ill. a , érték kevésbé tér el az (1), (2) egyenletekben szereplő értéktől. Számoljuk ki előbb a értékeket! Hidrogénre:
argonra:
, tehát a hidrogénre kapott érték áll ehhez közelebb, ennek alapján tehát a hidrogént tekinthetjük inkább ideális gáznak. Ha a (2) egyenletet akarjuk használni, akkor a hidrogénnek megfelelő atomos és az argonnak megfelelő atomos ideális gázra kiszámíthatjuk a hányadost, ami , ill. . Ezekkel az értékekkel összehasonlítva a megadott adatokból képzett hányadosokat, az előzővel megegyezően a hidrogén adódik "ideálisabb''-nak, hiszen hidrogénra a relatív hiba , míg az argonra .
|