Feladat: 1905. fizika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Barabás Tibor ,  Fülöp Attila 
Füzet: 1984/november, 410 - 411. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyenáramú műszerek, Árammérés (ampermérő), Kirchhoff II. törvénye (huroktörvény), Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1984/január: 1905. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Kössük sorba ampermérőnket az E elektromotoros erejű teleppel és egy R ellenállással. (Ha a telepnek van belső ellenállása, akkor ennek és a sorbakötött ellenállásnak az összegét jelöljük R-rel!) (L. az ábrát!)

 
 

Mérjük meg a körben folyó I1 és I2 áramot két különböző méréshatáron! Jelöljük a két méréshatáron a végkitérésben mérhető áramerősséget I10 és I20-szal. A feladat szövege szerint a műszeren eső feszültség a műszer végkitérése esetén a különböző méréshatárokon megegyezik:
U=I10Rb1=I20Rb2.(1)
(Rb1 és Rb2 a műszer belső ellenállása a két méréshatáron.)
A huroktörvény szerint
E=I1(R+Rb1),E=I2(R+Rb2).(2─3)
Ha ampermérőnket kiiktatnánk az áramkörből, akkor az áramkörben a keresett
I=ER(4)
áram folyna.
Az (1) és (4) összefüggéseket a (2‐3) egyenletekbe írva és azokat I-re megoldva kapjuk:
I=I1I2I1x-I2(x-1),(5)
ahol x=I20/I10 a két méréshatár hányadosa.
 

Megjegyzések. 1. A műszer leolvasásából származó pontatlanság kedvezőtlen esetben nagyobb lehet, mint az Rb0 belső ellenállásból eredő hiba. A mérés gyakorlati megvalósításakor célszerű ezért az I10 és I20 méréshatárokat az adott elrendezés által megengedett legkisebb értékeknek választani. Ekkor a mutató nagy kitérése pontosabb leolvasást tesz lehetővé.
 

2. A Thevenin-tétel segítségével (1. az 1906. feladathoz írt megjegyzést!) megmutatható, hogy az (5) kifejezésből számolt eredmény akkor is helyes, ha az áramkör több ellenállást tartalmaz.