A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A végig szabadon eső test idő alatt ér földet. A másik test indulása után idő múlva sebességgel ütközik a -os lapnak. Ha az ütközést tökéletesen rugalmasnak tételezzük fel, akkor alkalmazhatjuk az impulzusmegmaradás tételét.
Bontsuk fel a leeső test impulzusát () az ütközés előtti pillanatban a fallal párhuzamos és a falra merőleges összetevőkre, ezeket jelöljük és -mel! (L. az ábrát!) A komponens az ütközés után változatlan marad, a falra merőleges komponens lesz. (L. az 1861. feladat megoldását!) Ebből pedig az következik, hogy a "beesés'' és a "visszaverődés'' szöge egyenlő, ütközés után a test változatlan nagyságú sebességgel, vízszintesen folytatja útját. Függőleges sebességkomponense közvetlenül az ütközés után zérus. Így a földet éréshez szükséges idő az ütközés után az összes idő pedig | | (2) |
Adatainkkal az első és második test földet éréséhez szükséges idő (1) és (2) alapján a Földön ( m/s) 1,4 s, 1,9 s, míg a Holdon () 3,5 s, 4,7 s.
|
|