A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Tételezzük fel, hogy , továbbá hogy , ahol a víz, az tömegű test sűrűsége. Foglalkozzunk először azzal az esettel, amikor , azaz a test víz alá nyomásakor a vízszintemelkedés elhanyagolható!
1.a ábra Amíg a test egy része a vízszint felett van, azaz amíg (1.a ábra), a rá ható felhajtóerő és a súlyerő eredője ahol a hasáb elmozdulása kezdeti helyzetéhez viszonyítva. (Ha a test kezdetben úszik, akkor az esetben ez az erő nulla.) Ezt az erőt a 2. ábrán ábrázoltuk. Az ábráról leolvasható, hogy az helyzet eléréséhez | | (1) | munkát kell végezni. Amint a test teljes egészében víz alá kerül, a felhajtóerő állandó lesz mindaddig, míg a hasáb el nem éri az edény alját. Ehhez ‐ mint az az 1.b ábráról könnyen leolvasható ‐ még elmozdulásra van szükség, így a végzett munka: | | (2) |
1.b ábra A teljes munkát ( esetén) (1) és (2) összege adja (a 2. ábrán a bevonalkázott rész területe).
2. ábra
Ha , akkor edényünkben a víz szintje megemelkedik -lel (1.b ábra). Ehhez nyilván munkát kell végeznünk, éspedig annyit, amennyi a vastagságú vízréteg helyzeti energiája az eredeti vízszinthez képest: | | (4) |
A térfogatnövekedést a hasáb kiálló részének víz alá nyomása eredményezte, ezért , ahonnan Így (4) alapján A tényleges munkavégzés tehát az esetben (3) és (6) összege: | | ami tehát annál nagyobb, minél közelebb van az viszony az -hez.
|
|