A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A levegő nyomása függ a tengerszint feletti magasságtól. A lift emelkedésekor a külső légnyomás csökken, míg az üvegbe zárt levegő nyomása változatlan, mert a benedvesített pénzdarab jól zárja az üvegben levő levegőt. Elegendően nagy nyomáskülönbség esetén a nyomáskülönbségből adódó erő már meg tudja emelni a kétforintost. Ekkor levegő áramlik ki az üvegből, és a külső és belső nyomás kiegyenlítődik. A lift további emelkedésekor a folyamat újra lejátszódhat. A fenti gondolatot számszerű becsléssel is indokolni kell. Vajon milyen magasságban játszódik le a folyamat? Elképzelhető, hogy jóval magasabbra kellene menni, mint amit lifttel egyáltalán elérhetünk. A pénzdarabra felfelé a külső és belső nyomás különbségéből adódó erő hat, lefelé pedig a súlyerő, valamint a víz és a kétforintos között ható adhéziós erő. Ismeretes, hogy ha emelkedünk, a légnyomás kb. -rel csökken méterenként. Így az felületű pénzdarabra méteres emelkedés hatására felfelé erő hat. A lefelé ható súlyerő a kétforintos vastagságának és sűrűségének ismeretében . A víz és a kétforintos között ható erőt a felületi feszültségből tudjuk meghatározni. , ahol a víz és a levegő közti felületi feszültség, a kétforintos kerülete. Számadatokkal: . A felfelé ható erőnek tehát nagyságú erőt kell legyőznie, azaz a egyenlőtlenségnek kell teljesülnie. Innen x≥10,4m, vagyis a jelenség várhatóan 10m körüli magasságban tapasztalható először. Megjegyzés. Hasonló jelenséget figyelhetünk meg akkor, amikor a pénzdarabbal lefedett üveget kézben tartjuk. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy a kezünk felmelegíti az üvegben levő levegőt és így növeli nyomását. |