A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az áramerősség változásakor az önindukciójú tekercsen indukálódó feszültség: Mivel a feszültség (és így az áramerősség deriváltja is) csak véges nagy lehet; a tekercsen átfolyó áram nem változhat meg hirtelen. Közvetlenül a kapcsoló zárása után a tekercsen az előző megállapítás miatt még nem folyik áram, így a vele sorbakapcsolt ellenálláson a feszültség: A másik két ellenálláson viszont folyik áram. A párhuzamos kapcsolás miatt így Hosszú idővel a zárás után a tekercs rövidzárként viselkedik. Az ellenálláson eső feszültség ekkor egyszerűen számolható: Közvetlenül a kapcsoló nyitása után a tekercsen átfolyó áram még ugyanannyi, mint a nyitás előtt, ezért az ellenálláson eső feszültség is változatlan (hiszen ez csak ettől az áramtól függött), Az áram most az körben folyik, ezért a ellenálláson is a feszültség. Kirchhoff II. törvénye szerint ekkor A tekercs helyére most tegyünk egy kondenzátort!
A kapacitású kondenzátor fegyverzeteire folyó áram : ahol a kondenzátoron eső feszültség. Mivel az áram csak véges nagy lehet, ez a feszültség nem változhat meg hirtelen.
Közvetlenül a kapcsoló zárása után a kondenzátoron még nincs feszültség: az áramkörben rövidzárként viselkedik. Az ellenálláson eső feszültség: Elég sok idő után a kondenzátor feltöltődik, nem folyik már áram. Az ellenállásra ekkor a másik kettőre és a kondenzátorra pedig feszültség esik. Közvetlenül a kapcsoló nyitása után a kondenzátoron a feszültség még Ez most a sorbakapcsolt és ellenálláson oszlik el, ezért
Törőcsik Jenő (Bp., Fazekas M. Gyak. Gimn., IV. o. t.)
Megjegyzés. A legtöbb beküldő a teljes időfüggést leíró differenciálegyenletekkel kívánta megoldani a feladatot, a kérdések megválaszolásához azonban erre nem volt szükség. (Az imént bemutatott gondolatmenet csupán néhány, fejben elvégezhető műveletet tartalmazott.) A helyes megoldásokat természetesen ebben az esetben is elfogadtuk. |
|