A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Egy mágneses térben mozgó elektronra a Lorentz-erő hat. Abban az esetben, ha az elektron sebessége és a mágneses indukció merőleges egymásra, akkor a töltésre ható Lorentz-erő nagysága: A Föld mágneses terének erővonalai É‐D irányba haladnak és az Egyenlítőnél közel vízszintesek. A repülőgép haladása miatt a légcsavarban levő elektronokra Lorentz-erő nem hat, hiszen és párhuzamos. Ugyanakkor a légcsavar forgása miatt a benne levő elektronoknak van a mágneses indukcióra merőleges sebességük; a középponttól távolságra a légcsavar (kicsiny) hosszúságú darabjának kerületi sebessége . Tehát az távolságban levő légcsavar darabban az elektronra Lorentz-erő hat. A Lorentz-erő hatásával azonos hatású elektromos térerőt (az ún. indukált térerőt) könnyen megkapjuk: (1)-ből az indukált feszültséget integrálás segítéségével kaphatjuk meg: | | (2) | ahol a légcsavar sugara. Behelyettesítve (2)-be a numerikus értékeket V. Ha a légcsavar anyaga vezető, akkor az elektronokat a Lorentz-erő addig mozgatja, amíg a kialakuló elektrosztatikus tér hatása le nem rontja az "indukált tér" hatását, azaz amíg a térerő a légcsavar belsejében nullává nem válik. Abban az esetben, ha a légcsavar nem vezető (régi repülőgépeknél fából készült) a térerősséget (1) adja meg. Komorowicz (Bp., Fazekas M. Gyak. Gimn., III. o. t.)
Megjegyzés. A mozgási indukcióra megismert összefüggést is felhasználhatjuk a feszültség kiszámítására. Az egy pariódusidő alatt elmetszett mágneses fluxus a Föld mágneses indukciójának és a légcsavar által súrolt területnek a szorzata. Tehát ami megegyezik (2)-vel. |