A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A metán molekula tetraéder alakú, így 3 transzlációs és 3 forgási szabadsági fokkal rendelkezik. Az ekvipartíció tétel szerint a transzlációra ahol a molekulák sebességnégyzetének átlaga. A molekulák átlagsebessége jellemezhető -tel: ahol egy metánmolekula tömege, ami 16-szorosa egy hidrogénatom tömegének, ami kg. Így kg kg. Behelyettesítve a megfelelő értékeket: m/s. Egy molekula 6 szabadsági fokkal rendelkezik, így az ekvipartíció tétel szerint egy‐egy molekula átlagos energiája J. A hőkapacitás definíciója szerint , ahol a közölt hő a hőmérséklet -vel való megváltoztatásakor. A belső energia változása a kinetikus gázelmélet alapján: ahol az anyag molekuláinak száma. 16 g metánban molekula van, g-ban molekula van. Állandó térfogaton nincs munkavégzés, ezért , így Állandó nyomáson térfogati munkát is kell végezni. Ez Ennélfogva állandó nyomáson a összefüggés érvényes, így a hőkapacitás | | Horváth Péter (Gyöngyös, Berze Nagy J. Gimn., III. o. t.) Megjegyzés. A molekulák sebességének eloszlására fennáll a Maxwell‐féle sebességeloszlási törvény, amely szerint azoknak a molekuláknak a relatív száma, amelyek sebessége és közé esik: ahol az úgynevezett eloszlási függvény: | | Itt egy molekula tömege (lásd Budó Á.: Kísérleti Fizika, I. 421. o.). A molekulák átlagsebessége (számtani közép) Számadatainkkal m/s. Ez kicsit más, mint a feladatban kiszámolt sebességnégyzet átlagából vont négyzetgyök. Fáth Gábor (Bp., Fazekas M. Gyak. Gimn., III. o. t.)
|
|