A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Ha a Föld hirtelen abbahagyná a keringését a Nap körül, akkor a tömegvonzás miatt egyenes vonalú mozgással a Napba zuhanna. A pályáját egy olyan elfajult ellipszisnek tekinthetjük, amelynek nagytengelye a Föld‐Nap távolság, kistengelye nulla, és egyik fókuszában a Nap áll. Kepler III. törvénye szerint a bolygók keringési idejének négyzete úgy aránylik egymáshoz, mint Naptól mért átlagos távolságuk köbei. Írjuk fel a Földre Kepler III. törvényét a keringés két állapotában, a két ellipszispálya megfelelő adataival: ahol az index az elfajult ellipszishez tartozó adatokat jelöli. Az elfajult ellipszis nagytengelye , így itt az átlagos Föld‐Nap távolság . Ezt fel használva hiszen a Föld keringési ideje 1 év. A Föld az elfajult ellipszis pályán az ottani keringési ideje fele alatt érné el a Napot, azaz nap alatt.
Lengyel György (Bp., Apáczai Csere J. Gyak. Gimn., II. o. t.)
II. megoldás. A Föld‐Nap rendszer potenciális energiájának csökkenése révén a Föld kinetikus energiára tesz szert: ahol az általános tömegvonzás állandója , M a Nap tömege , a Föld tömege, a Föld sebessége, miután már távolságot megtett a Nap irányában. Írjuk be helyébe a kifejezést, így a következő differenciálegyenletet kapjuk: vagy másképpen: Integráljuk mindkét oldalt 0-tól t-ig: A bal oldali integrál helyettesítéssel így számolható: | | Eszerint Ezzel lényegében Kepler III. törvényének az első megoldásban felhasznált alakját kaptuk meg. Numerikusan nap, megegyezésben az előző megoldásnál kapott értékkel.
Marth Gábor (Bp., Apáczai Csere J. Gyak. Gimn., IV. o. t.) |
|