A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.I. megoldás. Egy test stabil egyensúlyi helyzetben van, ha helyzetéből kis mértékben kitérítve, visszatér eredeti helyzetébe. Nézzük meg, milyen feltételek mellett tér vissza a rúd a függőleges helyzetbe! Jelöljük a rugók eredeti hosszát -val, megnyúlásukat az egyensúlyi helyzetben -vel! (Ha a rugók az egyensúlyi helyzetben össze vannak nyomva, akkor negatív.) Térítsük ki a rudat eredeti helyzetéből szöggel, ahogy az az ábrán látható! Igen kis kimozdítás esetén a rugók helyzete még vízszintesnek tekinthető. Megnyúlásuk -szel változik meg, így illetve nagyságú erővel hatnak a rúdra. A rúdra hat még az nehézségi erő, és a csuklóban fellépő erő. A rúd akkor billen vissza eredeti helyzetébe, ha a rá ható erők forgatónyomatéka ezt lehetővé teszi. A rugóerők hatásvonala a forgástengelytől távolságra van, a nehézségi erő hatásvonala pedig távolságra. Így a visszabillenés feltétele: | | Az egyenlőtlenséget átrendezve a direkciós erőre a következő korlátot kapjuk:
K. Kiss Ambrus (Nagykőrös, Arany J. Gimn., II. o. t.)
II. megoldás. A virtuális munka elve értelmében egy rendszer akkor van stabil egyensúlyi helyzetben, ha ebből a helyzetből kicsit kitérítve, a rendszer energiája növekszik. Az előző megoldás jelöléseit használva írjuk fel, hogyan változik a rendszer energiája! A rúd függőleges helyzetében a rugók együttes energiája , a rúd helyzeti energiája pedig , ha a helyzeti energia nulla szintjét a vízszintes talajhoz rögzítjük. Ha a rudat szöggel kitérítjük, a rugók együttes energiája lesz, a rúd helyzeti energiája pedig . A stabil egyensúlyi helyzet feltétele az energia növekedése, azaz | |
Az ábráról leolvashatók a következő összefüggések: | | Ezeket az összefüggéseket felhasználva az előző egyenlőtlenségből a direkciós erőre ismét az előbbi feltételt kapjuk.
Kiss András (Kőszeg, Jurisich M. Gimn., II. o. t.)
|
|