Feladat: 1810. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 1983/május, 228 - 231. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Ütközések, Rezgőmozgás (Tömegpont mozgásegyenlete), Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1982/november: 1810. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 

A feladat megoldásakor feltételezzük, hogy x>l-l0, ellenkező esetben nem történik ütközés.
Az elengedett M tömegű test az ütközésig D/m körfrekvenciájú harmonikus rezgőmozgás egy szakaszát teszi meg. Ha a m tömegű test elhelyezkedési irányát vesszük pozitívnak, és az időt az elengedéstől számítjuk, a M tömegű test s kitérését a nyugalmi helyzetétől az idő függvényében a következő képlet adja meg:
s=-xcos(D/Mt).(1)

A mechanikai energia megmaradásának tétele szerint
(1/2)Dx2=(1/2)Ds2+(l/2)Mv2,(2)
ahol v a M tömegű test sebessége a szóban forgó s kitérésnél. A (2) összefüggésből kapjuk:
v=(D/M)(x2-s2).(3)
A M tömegű test sebessége az ütközéskor
v*=(D/M)[z2-(l-l0)2].(4)

Az ütközés t* pillanatában (1) alapján
-xcos(D/Mt*)=l-l0.(5)

Ebből
t*=MDarccos(l0-lx).(6)

Tekintsük ezek után az ütközés különböző eseteit!
a) Legyen v' és u' a M és a m tömegű testek sebessége a rugalmas ütközés után.
 

1. ábra
 

Az impulzusmegmaradás törvénye szerint
Mv*=Mv'+mu'.(7)
Rugalmas ütközés esetén teljesül a mechanikai energia megmaradásának törvénye:
M(v*)22=M(v')22+m(u')22.(8)
A (7), (8) egyenletekből kapjuk:
v'=M-mM+mv*,u'=2MM+mv*.(9-10)

Az ütközés után a m tömegű test u' sebességgel egyenesvonalú egyenletes mozgást, a M tömegű test pedig x' új amplitúdóval, D/M körfrekvenciával harmonikus rezgőmozgást végez.
 

2. ábra
 
A mechanikai energiamegmaradás tétele szerint
(1/2)D(x')2=(1/2)D(l-l0)2+(1/2)M(v')2.(11)

A (4) és (9) összefüggéseket felhasználva, a (11) egyenletből kapjuk
x'=M-mM+mx2+4Mm(M-m)2(l-l0)2.(12)

Ha a m tömegű test ezen x' amplitúdón belül található még a M tömegű test mozgásának egy periódusáig, akkor újabb ütközés következik be. Ez csak m>M esetén történhet meg, ellenkező esetben ugyanis v' és u' egyirányú és v'<u', így a m tömegű test az x' amplitúdón kívülre kerül, még mielőtt a M tömegű test elérné mozgásának az ütközést követő szélső helyzetét.
 

3. ábra
 

A 3. ábráról leolvasható, hogy a második ütközés akkor következik be, ha a
Δt=DM(2π-arccosl-l0x'-arccosl-l0+u'Δtx')(13)
transzcendens egyenletnek van Δt-re megoldása. M és m megfelelő aránya esetén tetszőleges számú ütközés lehetséges.
A m= határesetben a m tömegű test falként veri vissza a M tömegű testet, amellyel ‐ periodikus mozgást végezve ‐ újra és újra ütközik.
 

4. ábra
 

A mozgás fontosabb eseteit az 1., 2., 3., 4. ábrák mutatják.
b) Ebben az esetben a két tömeg az ütközés után közvetlenül egyforma v' sebességgel mozog, így az impulzusmegmaradás tétele az
Mv*=Mv'+mv'(14)
alakot ölti. Ebből
v'=MM+mv*.(15)
Az ütközés után a m tömegű test v' sebességű egyenesvonalú egyenletes mozgást végez, a M tömegű test pedig a rugó fékező hatására elválik tőle, és harmonikus rezgőmozgást végez.
Az 5. ábrából jól látható, hogy ekkor nem képzelhető el másodszori ütközés, hiszen a m tömegű test mozgását leíró egyenes érinti a M tömegű test szinuszos idő ‐ elmozdulás diagramját.
 

5. ábra
 
A M tömegű test mozgásának új amplitúdóját a (11)-nek megfelelő egyenletből határozhatjuk meg:
x'=MM+mx2+2Mm+m2M2(l-l0)2.(16)

c) Ha az ütközés után együtt marad a két test, akkor mozgásuk DM+m körfrekvenciájú harmonikus rezgőmozgás lesz. Az x' új amplitúdót meghatározó egyenlet:
(1/2)D(x')2=(1/2)D(l-l0)2+(1/2)(M+m)(v')2.(17)
Ebből
x'=MM+m[x2+mM(l-l0)2].(18)