A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A feladat megoldásakor feltételezzük, hogy , ellenkező esetben nem történik ütközés. Az elengedett tömegű test az ütközésig körfrekvenciájú harmonikus rezgőmozgás egy szakaszát teszi meg. Ha a tömegű test elhelyezkedési irányát vesszük pozitívnak, és az időt az elengedéstől számítjuk, a tömegű test kitérését a nyugalmi helyzetétől az idő függvényében a következő képlet adja meg: A mechanikai energia megmaradásának tétele szerint | | (2) | ahol a tömegű test sebessége a szóban forgó kitérésnél. A (2) összefüggésből kapjuk: A tömegű test sebessége az ütközéskor Az ütközés pillanatában (1) alapján Ebből Tekintsük ezek után az ütközés különböző eseteit! Legyen és a és a tömegű testek sebessége a rugalmas ütközés után.
1. ábra Az impulzusmegmaradás törvénye szerint Rugalmas ütközés esetén teljesül a mechanikai energia megmaradásának törvénye: | | (8) | A (7), (8) egyenletekből kapjuk: | | (9-10) |
Az ütközés után a tömegű test sebességgel egyenesvonalú egyenletes mozgást, a tömegű test pedig új amplitúdóval, körfrekvenciával harmonikus rezgőmozgást végez. 2. ábra A mechanikai energiamegmaradás tétele szerint | | (11) |
A (4) és (9) összefüggéseket felhasználva, a (11) egyenletből kapjuk | | (12) |
Ha a tömegű test ezen amplitúdón belül található még a tömegű test mozgásának egy periódusáig, akkor újabb ütközés következik be. Ez csak esetén történhet meg, ellenkező esetben ugyanis és egyirányú és , így a tömegű test az amplitúdón kívülre kerül, még mielőtt a tömegű test elérné mozgásának az ütközést követő szélső helyzetét. 3. ábra A 3. ábráról leolvasható, hogy a második ütközés akkor következik be, ha a | | (13) | transzcendens egyenletnek van -re megoldása. és megfelelő aránya esetén tetszőleges számú ütközés lehetséges. A határesetben a tömegű test falként veri vissza a tömegű testet, amellyel ‐ periodikus mozgást végezve ‐ újra és újra ütközik. 4. ábra A mozgás fontosabb eseteit az 1., 2., 3., 4. ábrák mutatják. Ebben az esetben a két tömeg az ütközés után közvetlenül egyforma sebességgel mozog, így az impulzusmegmaradás tétele az alakot ölti. Ebből Az ütközés után a tömegű test sebességű egyenesvonalú egyenletes mozgást végez, a tömegű test pedig a rugó fékező hatására elválik tőle, és harmonikus rezgőmozgást végez. Az 5. ábrából jól látható, hogy ekkor nem képzelhető el másodszori ütközés, hiszen a tömegű test mozgását leíró egyenes érinti a tömegű test szinuszos idő ‐ elmozdulás diagramját. 5. ábra A tömegű test mozgásának új amplitúdóját a (11)-nek megfelelő egyenletből határozhatjuk meg: | | (16) |
Ha az ütközés után együtt marad a két test, akkor mozgásuk körfrekvenciájú harmonikus rezgőmozgás lesz. Az új amplitúdót meghatározó egyenlet: | | (17) | Ebből | | (18) |
|
|