Feladat: 1781. fizika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Oszlányi Gábor 
Füzet: 1983/január, 39 - 40. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Vastag lencse, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1982/április: 1781. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az 1773. feladat megoldásának gondolatmenetét használjuk fel most is. Gondolatban levágjuk a lencse n törésmutatójú domború részét és eltávolítjuk messze a maradék résztől. Az 1773. feladat megoldásának (1) képlete adja meg a képtávolságot erre az esetre. Ezután visszatoljuk a levágott részt az n törésmutatójú közeghez úgy, hogy csak egy elhanyagolható vastagságú levegőréteg (plánparalel lemez) maradjon ott. Ennek hatására a képtávolság a (2) képletnek megfelelően változik meg. Esetünkre alkalmazva a fentieket az első gömbfelület leképzése:
1t+nk'=n-1r1,(1)
ahol t a tárgy távolsága az r1 sugarú gömbfelülettől.
A keletkező kép a második leképezés számára tárgy, ahol a tárgytávolság
t'=d-k'.(2)
A második leképezésre
1k+nt'=n-1r2.(3)
Az (1), (2) és a (3) egyenletekből
k=t[(n-1)dr2-nr1r2]-dr1r2t[d(n-1)2-n(n-1)(r1+r2)]+dr1(n-1)-nr1r2.(4)
t esetén kf1, így
f1=nr1r2n(n-1)(r1+r2)-(n-1)2d-dr2n(r1+r2)-(n-1)d.(5)
Az indexek cseréjével kapjuk f2-t:
f2=nr1r2n(n-1)(r1+r2)-(n-1)2d-dr1n(r1+r2)-(n-1)d.(6)

A képtávolság (4) kifejezése meglehetősen bonyolult és az (5), (6) által megadott f1, ill. f2 különböző fókusztávolságok sem könnyen mérhető és használható fizikai mennyiségek. Ezért célszerű bevezetni olyan transzformációt, amely a) a képtávolság kiszámításához könnyebben kezelhető képletet ad és b), amely a jobb és bal oldali fókusztávolságot ugyanannyinak adja. Azaz célszerű olyan transzformációt bevezetni, amely formailag a jól ismert vékony lencsére vezeti vissza a vastag lencsét.
Megmutatjuk, hogy ha a kép és tárgytávolságokat nem a lencse amúgy is nehezen definiálható végétől, hanem az úgynevezett fősíkoktól mérjük, akkor alkalmasan definiált fókusztávolsággal a vastag lencsére is a vékony lencséknél használatos
1/ϰ+1/τ=1/φ(7)
leképezési törvény lesz igaz, ahol ϰ és τ a fősíkoktól mért kép- és tárgytávolság, φ pedig a transzformációval nyert fókusztávolság.
Az (5) és (6) kifejezésekből elég könnyű meghatározni a fősíkok helyzetét. Vezessük be a
d1=dr2n(r1+r2)-(n-1)d
és
d2=dr1n(r1+r2)-(n-1)d
új jelöléseket, és vigyük át a d1, d2 mennyiségeket (5), ill. (6) jobb oldalára. Ekkor az
f1+d2=nr1r2n(n-1)(r1+r2)-(n-1)2d,(5')f2+d2=nr1r2n(n-1)(r1+r2)-(n-1)2d.(6')


egyenleteket kapjuk, amelyeknek a jelentése a következő. Ha a fókusztávolságot nem a lencse végétől, hanem a fősíkoktól mérjük, amelyeket a lencsében a végtől d1, ill. d2 távolságban helyezünk el (lásd az ábrát), akkor a jobb és bal oldali fókusztávolság megegyezik, mégpedig
φ=nr1r2n(n-1)(r1+r2)-(n-1)2d,
azaz
1φ=(n-1)[1r1+1r2-d(n-1)r1r2n].
Ezzel kielégítettük a b) követelményét. Kicsit hosszadalmasabb, de direkt számítással azt is meg lehetne mutatni, hogy ha a képtávolságot, ill a tárgytávolságot az adott fősíkoktól mérjük azaz ha
τ=t+d1ésϰ=k+d2
akkor a (7) egyenlet adja meg a leképzési törvényt.
 

 Oszlányi Gábor (Miskolc, Földes F. Gimn., IV. o. t.)