|
Feladat: |
1766. fizika feladat |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Cserei Ferenc , Erdélyi Róbert , Gyöngyösi Péter , Károlyi Gyula , Kiss Péter , Novák Béla , Papp Gábor , Szállási Zoltán , Varga Kálmán |
Füzet: |
1982/december,
230 - 231. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Ellenállások soros kapcsolása, Áram hőhatása (Joule-hő), Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1982/február: 1766. fizika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az 1. ábra szerint az ellenállást két részre bontjuk. Az izzóval párhuzamosan kapcsoljuk az részt, sorosan az részt. 1. ábra Az izzó üzemszerű működésének feltétele, hogy az részen feszültség essék, így az ellenállású izzón is a szükséges esik. Ezért a fent definiált paraméter nem futhatja be a teljes tartományt, nem lehet -nál kisebb, hiszen akkor a -ból biztosan kevesebb, mint esik csak az izzón. Az pontra felírva Kirchhoff csomóponti törvényét (az izzón folyik mindig) Kifejezve (1)-ből -et A teljes kör eredő ellenállása: | | (3) | A teljes felvett teljesítmény (3) és (4) felhasználásával: | | (5) | Az elveszett teljesítmény: , tehát a minimuma ugyanott van, mint (5) minimuma. Ugyanitt van a hatásfok maximuma is. (2) alapján az elveszett teljesítmény A intervallumon ennek a függvénynek az pontban van minimuma, a minimális érték (2. ábra). 2. ábra A legkevesebb energia tehát -hez igen közeli és igen nagy esetén megy veszendőbe. esetén az ellenállás egy jól meghatározott értékhez, -hoz tart. Kapcsolásunk tehát a 3. ábrán látható egyszerű soros kapcsolásnak felel meg. Itt , és a hatásfok . 3. ábra Cserei Ferenc (Budapest, Kaffka M. Gimn., IV. o. t.)
|
|