A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A tömegpont -tól -ig egy középpontú, sugarú, -től -ig egy középpontú, sugarú köríven végez kényszermozgást (1. ábra). -ben megszűnik a fonalat feszítő erő ‐ innen a pálya parabola alakban folytatódik, és ha jó helyre vertük be a szöget, éppen átmegy -n. -ben a centripetális erő egyenlő a tömegpont súlyának kötélirányú összetevőjével: ( a szakasz függőlegessel bezárt szöge, a test sebessége -ben). A pontból parabolapályán folytatja a tömegpont a mozgást. A parabolapálya akkor halad át a ponton, ha alkalmas -re
1. ábra
Az (1), (2), (3) egyenletrendszerből a ismeretlenek kiszámíthatók: Vegyük fel ezután a 2. ábra szerinti derékszögű koordináta-rendszert !
2. ábra Ebben koordinátái: . A pontban a test mozgási energiája a helyzeti energiájának megváltozásával egyenlő: | | (4) | Behelyettesítve -et és -t: Az , , és hosszúságok között létezik még egy összefüggés, az háromszögre felírt Pitagorasz-tétel: A (4') ‐ (5) egyenletrendszerből kiküszöbölve -t, a 2. ábrán látható hiperbola egyenletét kapjuk: A keresett mértani hely a hiperbolának a és pontok közé eső szakasza. Az alatta levő bevonalkázott területre bevert szögeket mind megkerüli a tömegpont.
Vityi Péter (Budapest, Móricz Zs.Gimn., III. o. t.) dolgozata alapján
Megjegyzés. Sok megoldó nem értette meg a feladatot, és lényegében a 1737. feladatot oldotta meg újra. Dolgozatukra így nem kaphattak pontot. |
|