A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Világos, hogy a töltések kezdeti távolsága a továbbiakban csak akkor fog csökkenni, ha a két töltés kezdetben vagy egymás felé halad, vagy pedig egyirányban mozog úgy, hogy a "hátul'' levő sebessége a nagyobb. Minden más esetben a keresett minimális távolság . Vizsgáljuk ezek után az előző két esetet együtt. A töltésekre ható erők belső erők, ezért a rendszer összimpulzusa állandó: ahol , és a kezdeti sebességek, és pedig a két töltés sebessége egy későbbi, tetszőleges időpontban. A töltések között működő Coulomb-erő konzervatív, így teljesül a mechanikai energia megmaradásának tétele is: | | (2) | ahol a töltések közötti távolság abban a pillanatban, amikor azok sebessége , ill. . A töltések távolsága akkor és csak akkor minimális, ha sebességük egyenlő , ellenkező esetben ui. relatív sebességgel közelednének, vagy távolodnának egymástól. Ezt felhasználva (1) és (2) segítségével kapjuk, hogy | xmin=dd⋅m1⋅m22(m1+m2)kq2(v1-v2)2+1. |
Eredményük mutatja, hogy xmin<d, és xmin a töltések egymáshoz képesti sebességétől függ.
Boszágh Péter (Szolnok, Verseghy F. Gimn., IV. o. t.)
Megjegyzések. 1. Számolásunk során a töltések között ható gravitációs erőt elhanyagoltuk, vagyis feltételezhetők, hogy (k a Coulomb, f a Newton-féle gravitációs állandó). A fenti egyenlőtlenség mindaddig teljesül, amíg (m/q)≪k/f. Behelyettesítve k és f értékét, közelítőleg az (m/q)≪1010 kg/C adódik, vagyis a közelítésünk minden gyakorlati esetben megengedhető. 2. Megoldásunkban feltételeztük, hogy a töltések tere Coulomb-tér, ami mozgó töltések esetében csak közelítőleg igaz. Az eltérés azonban mindaddig kicsi, amig a töltések sebessége a fény sebességénél jóval kisebb.
Kovács Attila (Kalocsa, I. István Gimn., IV. o. t.) |