A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.Jelöljük a rúdra ható erőket az 1. ábrának megfelelően.
1. ábra Az egyensúly feltétele, hogy ezen erők eredője, valamint forgatónyomatékaik összege zérus legyen. Az utóbbit a rúd talppontjára felírva, ezekből a feltételekből a következő egyenletrendszert kapjuk:
Az és súrlódási erőkre nyilván teljesül, hogy továbbá az elrendezésből következik az egyenlőtlenség. ( esetén a rúd labilis egyensúlyi helyzetben, függőlegesen áll.) Az (1)‐(3) egyensúlyi egyenletek csak a kényszererőt határozzák meg egyértelműen, , és nagysága attól függ, hogyan helyeztük oda a rudat (be van-e "feszítve'' vagy kicsit "húzva''). Azokat az szögeket, amelyeknél egyensúly lehetséges, a következőképpen kaphatjuk meg. Fejezzük ki az (1)‐(3) egyenletekből ,-et, ill. -t függvényeként:
Ha van olyan , hogy és kielégítik a (4) feltételeket, akkor az adott szög mellett megvalósítható az egyensúly. (3), (4), (6), és (7), alapján kapjuk, hogy | | (8) | és
A (8) és (9) egyenlőtlenségek jelölik ki ‐ a és (5) feltétel figyelembevételével a lehetséges szögeket és szóba jöhető értékeit. A (8), (9) egyenlőtlenségek algebrai megoldása meglehetősen bonyolult. Adott , és értékek mellett azonban grafikus megoldásuk nem jelent nehézséget. A megoldás menete a következő: egy rajzon ábrázoljuk a (8) ill. (9) egyenlőtlenségeket kielégítő (, ) számpárokat esetén. A kettő közös részének az a része, amelyben tartalmazza azokat az szögeket és a hozzájuk tartozó lehetséges értékeket, amelyeknél egyensúly lehet.
2. ábra A 2. ábra a (8), (9) egyenlőtlenségek megoldását mutatja , , paraméterértékek esetén. A jobbra dőlő vonalkázott tartomány mutatja a (8) egyenlőtlenségeket kielégítő (, ) párokat, határoló görbéi a
egyenletű görbék. A balra dőlő vonalkázású tartomány pontjai a (9) egyenlőtlenségeket elégítik ki, ezt a tartományt a
egyenletű görbék határolják. A két tartomány közös része mindkét irányban vonalkázott. Azok a részek, amelyekben , kétszeres sűrűséggel vonalkázottak. Az ábráról leolvasható, hogy esetünkben két olyan tartomány van a (, ) síkon, amelynek pontjai kielégítik a (8), (9) valamint az (5) egyenlőtlenségeket. Ennek megfelelően két szögtartomány van, amelyben lehet egyensúly, a és közötti, illetve az és közötti szögek tartománya. Oszlányi Gábor (Miskolc, Földes F. Gimn., III. o. t.) dolgozata alapján
|
|