Feladat: 1663. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Oszlányi Gábor 
Füzet: 1981/március, 131 - 133. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Összetartó erők eredője, Tapadó súrlódás, Súrlódási határszög, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1980/október: 1663. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Jelöljük a rúdra ható erőket az 1. ábrának megfelelően.
 

1. ábra
 

Az egyensúly feltétele, hogy ezen erők eredője, valamint forgatónyomatékaik összege zérus legyen. Az utóbbit a rúd talppontjára felírva, ezekből a feltételekből a következő egyenletrendszert kapjuk:
K1-K2cosα+S2sinα-G=0,(1)S1+S2cosα-K2sinα=0,(2)G(l/2)cosα-K2h/sinα=0.(3)


Az S1 és S2 súrlódási erőkre nyilván teljesül, hogy
|S1|μ1K1,|S2|μ2K2.(4)
továbbá az elrendezésből következik az
1sinαh/l(5)
egyenlőtlenség. (sinα=1 esetén a rúd labilis egyensúlyi helyzetben, függőlegesen áll.)
Az (1)‐(3) egyensúlyi egyenletek csak a K2 kényszererőt határozzák meg egyértelműen, S1, S2 és K1 nagysága attól függ, hogyan helyeztük oda a rudat (be van-e "feszítve'' vagy kicsit "húzva''). Azokat az α szögeket, amelyeknél egyensúly lehetséges, a következőképpen kaphatjuk meg.
Fejezzük ki az (1)‐(3) egyenletekből S1,-et, ill. S2-t K1 függvényeként:
S1=1sinα[G(l2hsinαcosα)-cosα+K1cosα],(6)S2=1sinα[G(1-l2hsinαcos2α)-K1],(7)



Ha van olyan K1>0, hogy S1(K1) és S2(K1) kielégítik a (4) feltételeket, akkor az adott α szög mellett megvalósítható az egyensúly. (3), (4), (6), és (7), alapján kapjuk, hogy
K1(μ+ctgα)G[ctgα-(l2h)cosα]K1(ctgα-μ1)(8)
és
G[1+l2hsinαcosα(μ2sinα-cosα)]K1G[1-l2hsinαcosα(μ2sinα+cosα)](9)



A (8) és (9) egyenlőtlenségek jelölik ki ‐ a K1>0 és (5) feltétel figyelembevételével a lehetséges α szögeket és K1 szóba jöhető értékeit.
A (8), (9) egyenlőtlenségek algebrai megoldása meglehetősen bonyolult. Adott l/2h, μ1 és μ2 értékek mellett azonban grafikus megoldásuk nem jelent nehézséget. A megoldás menete a következő: egy rajzon ábrázoljuk a (8) ill. (9) egyenlőtlenségeket kielégítő (K1, α) számpárokat K1>0 esetén. A kettő közös részének az a része, amelyben αarcsin(h/l) tartalmazza azokat az α szögeket és a hozzájuk tartozó lehetséges K1 értékeket, amelyeknél egyensúly lehet.
 

2. ábra
 

A 2. ábra a (8), (9) egyenlőtlenségek megoldását mutatja l/(2h)=1, μ1=0,5, μ2=0,2 paraméterértékek esetén. A jobbra dőlő vonalkázott tartomány mutatja a (8) egyenlőtlenségeket kielégítő (K1, α) párokat, határoló görbéi a
K1/G=ctgα-[l/(2h)]cosαctgα-μ1(10a)K1/G=ctgα-[l/(2h)]cosαctgα+μ1(10b)


egyenletű görbék. A balra dőlő vonalkázású tartomány pontjai a (9) egyenlőtlenségeket elégítik ki, ezt a tartományt a
K1/G=1+[l/(2h)]sinαcosα(μ2sinα-cosα),(11a)K1/G=1-[l/(2h)]sinαcosα(μ2sinα+cosα),(11b)


egyenletű görbék határolják. A két tartomány közös része mindkét irányban vonalkázott. Azok a részek, amelyekben α>arcsin(h/l), kétszeres sűrűséggel vonalkázottak. Az ábráról leolvasható, hogy esetünkben két olyan tartomány van a (K1, α) síkon, amelynek pontjai kielégítik a (8), (9) valamint az (5) egyenlőtlenségeket. Ennek megfelelően két szögtartomány van, amelyben lehet egyensúly, a 30 és 46 közötti, illetve az 56 és 90 közötti szögek tartománya.
 

 Oszlányi Gábor (Miskolc, Földes F. Gimn., III. o. t.)
 dolgozata alapján