A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az tömegű test a rugó elengedése után amplitúdójú harmonikus rezgőmozgást végez az egyensúlyi helyzete körül, amelyhez rugóhosszúság tartozik. Az elengedés helye a rezgőmozgás egyik szélső kitérésének felel meg, így az amplitúdó: . Az ütközést közvetlenül megelőzően az tömegű test lefelé irányuló sebességgel rendelkezik. Az tömegű test sebességének kiszámítására a mechanikai energiamegmaradás tételét használjuk fel: elengedéskor a rugó összenyomódása , az ütközés helyén pedig a megnyúlás (negatív érték esetén összenyomódás) ; a rugalmas energia, valamint a test helyzeti és mozgási energiájának figyelembevételével | | (1) | ahonnan
Előjele (irányítása) kétféle lehet, attól függően, hogy alulról vagy felülről érkezik a test az ütközés helyére. Mivel nagyságra nézve -nél kisebb, ezért a teljesen rugalmatlan ütközés után a két test lefelé irányuló közös sebességgel fog mozogni . Az tömeg az elengedéstől számítva múlva érkezik az ütközés helyére, míg az amplitúdójú és körfrekvenciájú harmonikus rezgőmozgást végző tömeg idő múlva, amelyre írhatjuk, hogy ahol . Egy perióduson belül két különböző idő is adódik és annak megfelelően, hogy milyen fázisban éri el az ütközés helyét a rezgő test. Az tömegű testet időkülönbséggel kell később indítani, ami -nak, ill. -nak felel meg, ha a rezgő test felfelé menet, ill. lefelé jövet ütközik a szabadon eső tömeggel. (A második esetben az "út közbeni'' [idő előtti] ütközés lehetősége fennállhat.)
Pulai Sándor (Zalaegerszeg, Zrínyi M. Gimn., III. o. t.)
|