Feladat: 1627. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Glück Ferenc ,  Tokaji Zsolt 
Füzet: 1980/november, 179 - 181. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Forgási energia, Egyéb merev test síkmozgások, Rugalmatlan ütközések, Impulzusváltozás törvénye (Pontrendszer impulzusa), Munkatétel, energiamegmaradás pontrendszerekre, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1980/február: 1627. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. Egy kezdetben forgó és haladó test viselkedését vizsgáljuk. Megfelelő külső erő hatására forgómozgása lassul, ezzel a teljes mozgási energiája csökken, ill. haladási sebessége nő ennek során növekszik impulzusa. Így teljesülhetnek a feladat feltételei.
Tekintsünk egy konkrét példát ! Θ tehetetlenségi nyomatékú, m tömegű, r sugarú, kezdetben ω szögsebességgel és v tömegközépponti sebességgel mozgó hengert vagy golyót helyezzünk vízszintes lapra. A súrlódási erő (S) annyi ideig (t) gyorsítja a testet, amíg gördülés nem jön létre (1. ábra). Ezután egyenletes v' sebességgel és ω' szögsebességgel fog mozogni.

 
 
1. ábra
 

A kívánt impulzus- és energiamérleg:
2I=2mv=mv'=I',(1)E=(1/2)mv2+(1/2)Θω2=mv'2+Θω'2=2E'.(2)


A tiszta gördülés feltétele:
ω'=v'/r.(3)
Az impulzus (I) és impulzusmomentum (N) megváltozását a mozgásegyenletek alapján határozhatjuk meg:
St=I'-I=mv,(4)-Str=N'-N=Θ(ω'-ω).(5)



Az (1) és (3) egyenletekből ω'-t és v'-t a kezdeti adatokkal kifejezhetjük. Helyettesítsük be eredményünket egyrészt (2)-be, majd rendezzük át az egyenletet:
ω2=7mv2Θ+8v2r2.(6)

Másrészt helyettesítsük be előbbi eredményünket (4)-be és (5)-be, majd osszuk el (5)-öt (4)-gyel és fejezzük ki ω-t:
ω=2vr+mvrΘ.(7)
(6) és (7) nem mondhat ellent egymásnak, ezért (7)-et négyzetre emelve a jobb oldalakat egyenlővé tehetjük. v2-tel való egyszerűsítés után a
(4/r2)Θ2+3mΘ-m2r2=0
egyenlet adódik. Ennek megoldása
Θ=(1/4)mr2.(8)
(7)-be helyettesítve az
ω=6v/r,(9)
egyenlőséghez jutunk.
Nem nehéz belátni, hogy ha egy a (8) és (9) tulajdonságokkal rendelkező (nem egyenletes sűrűségű) golyót helyezünk vízszintes lapra, akkor a kívánt feltételek valóban teljesülnek.
A súrlódási együttható konkrét értéke nem játszik szerepet a feladat megoldásában. Az S súrlódási erő által a tiszta gördülésig átadott impulzus független S nagyságától.
 

 Glück Ferenc (Bp., Apáczai Csere J. Gyak. Gimn., III. o. t.)
 
II. Most olyan esetet vizsgálunk,amelyben a "test'' két független részből áll. Mozogjon kezdetben az m1 tömegű rész v1(v1<0), az m2 tömegű rész pedig v2 sebességgel (2. ábra) !
 
 
2. ábra
 

Hassunk külső F erővel m1-re (sebességével ellentétes irányban), amíg v'1 sebességre nem tesz szert. A másik test mozogjon zavartalanul.
A két darabból álló testre felírjuk az energia- és impulzusmegváltozás általunk kirótt feltételeit:
E=(1/2)m1v12+(1/2)m2v22=m1v'12+m2v22=2E';(10)2I=2m1v1+2m2v2=m2v2+m1v'1=I'.(11)


Mindkét egyenletből kifejezhetjük v'1-t:

v'12=v122-m22m1v22,(12)v'1=2v1+m2m1v2.(13)

Az egyenletek nem lehetnek ellentmondóak, ezért
v122-m22m1v22=(2v1+m2m1v2)2.
Ezt például v1-re megoldva egy, a kezdeti adatok közötti összefüggéshez jutunk:
v1=v2m27m1(-4±2-7m1m2).(14)

Az impulzusnövekedést csak akkor kísérheti az összenergia csökkenése, ha v1<0, miközben v2>0. Ez (14) fennállása esetén mindig teljesül. Fenn kell még állnia a
(2/7)m1/m2(15)
egyenlőtlenségnek.
(13)-ba (14) alapján v1-et behelyettesíthetjük:
v'1=v2m27m1(-1±22-7m1m2).(16)
A szükséges külső F erőhatás t ideig tart. Ezalatt m1 felveszi a v'1 sebességet:
Ft=m1(v'1-v1)=v2m27(3±2-7m1m2).(17)
Eszerint mindig F>0 kell, hogy legyen.
A fentiek alapján könnyen látható, hogy ha a (14) és (15) feltételeket kielégítő kezdeti állapot után az m1 tömegű testnek (17) szerinti Ft impulzust adunk, akkor az összimpulzus kétszeresére nő, míg a teljes mozgási energia a felére csökken.
 

III. A harmadik eset leírásakor tágabban értelmezzük a feladatot. Az energiacsökkenést ne közvetlenül a külső erő okozza, hanem belső disszipáció. Ilyen lehet a rugalmatlan ütközés.
A 3. ábra szerint mozogjon egy m1 tömegű test v sebességgel a nyugvó m2 test felé, majd ütközzenek rugalmatlanul.
 
 
3. ábra
 

A közös v* sebességük felvétele után impulzusukat kétszeresére növelő külső erővel hassunk rájuk. Az ütközést az impulzusmegmaradással írhatjuk le:
A kívánt feltételek:
2I=2(m1+m2)v*=(m1+m2)v'=I',(19)E=(1/2)m1v2=(m1+m2)v'2=2E',(20)
ahol v' a gyorsítás utáni sebesség és E=(1/2)m1v2 a teljes rendszer mozgási energiája az ütközés előtt.
(19) és (20)-ból (18) felhasználásával v'-t kifejezzük.
v'=2m1vm1+m2,ill.v'2=m1v22(m1+m2).
Akkor nem jutunk ellentmondásra, ha
(2m1vm1+m2)2=m1v22(m1+m2),
azaz, ha
m2=7m1.

Ebben az esetben v kezdősebesség mellett az ütközés után v*=v/8 lesz a közös sebesség. (19) alapján v'=v/4, azaz (v/8)-ról (v/4)-re kell a 8m1 tömegű testet felgyorsítanunk. Ezzel összhangban van az
Ft=m1v.(21)
egyenlőség.
Valósítsuk meg a kezdeti állapotot nehézségi erőtérben! Az m1 tömegű test legyen a nagyobb test fölött, és indítsuk v, lefelé irányuló kezdősebességgel, míg a másik testet csak elengedjük. Az ütközésig v marad relatív sebességük.
Pongyolán fogalmazva, az "egész test''-re F=8m1g erő hat. (21) szerint ennek t=v/(8g) ideig kell hatnia. Ha ezalatt már egymáshoz tapadtak a testek, akkor a t pillanatban a feladat feltételeinek eleget tesz a rendszer. Ha t kicsi, akkor m1-et m2-höz közelebbről kell indítani.
 

 Tokaji Zsolt (Szeged, Ságvári E. Gyak. Gimn., III. o.t.)
 

Megjegyzés. Olyan megoldás legfeljebb 1 pontot kaphatott, amelyben a vizsgált test tömege a folyamat közben "nőtt meg'', például azáltal, hogy rátettek egy másikat.