Feladat: 1623. fizika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bagoly Zsolt ,  Horváth István ,  Krausz Ferenc ,  Liszkay László ,  Szalontai Zoltán ,  Umann Gábor 
Füzet: 1980/november, 174 - 175. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Áram hőhatása (Joule-hő), Egyéb változó áram, Kondenzátorok soros kapcsolása, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1980/január: 1623. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Jelöljük a kondenzátorok adatait rendre C1, C2; Q1, Q2; U1, U2-vel. Összekapcsolásuk után a töltésvándorlás addig tart, amíg a kondenzátorok feszültsége kiegyenlítődik. Jelöljük Uk-val a közös feszültséget, ekkor a töltésmegmaradás miatt:

C1U1+C2U2=(C1+C2)Uk,
vagyis
Uk=C1U1+C2U2C1+C2.

 
 

Az összekötő vezetékeken fejlődő hő a kondenzátorok összenergiájának csökkenéséből származik:
ΔE=(1/2)C1U12+(1/2)C2U22-(1/2)(C1+C2)Uk2=12C1C2C1+C2(U2-U1)2.
A feladat szerint U2=-U1=U, így a felszabaduló hő (Q*):
Q*=ΔE=2C1C2C1+C2U2.(1)
Látjuk, hogy ennek nagyságát R (nullától különböző) értéke nem befolyásolja, R csak a töltéskiegyenlítődés idejét szabja meg. R növekedésével ugyanis a körben folyó áramerősség csökken, ami azt jelenti, hogy az adott mennyiségű ‐ csupán a kondenzátorok kezdeti feszültségétől függő ‐ töltés átáramlásához egyik kondenzátorról a másikra hosszabb időre lesz szükség.
 
 Szalontai Zoltán (Törökszentmiklós, Bercsényi M. Gimn., IV. o. t.)
 

Megjegyzés. Az R ellenálláson fejlődő hőt más úton is kiszámíthatjuk. Ez a számolás kissé bonyolultabb, ezzel szemben explicit kifejezést kapunk, hogyan függ a folyamat időtartama R-től.
Az összekapcsolás utáni t időpontban a huroktörvényből:
Q1(t)C1+Q2(t)C2=I(t)R,  ahol  Q1(t)=Q1-0tI(t')dt',Q2(t)=Q2-0tI(t')dt'

a kondenzátorok töltései, I(t) pedig a körben folyó áramerősség. Ezek felhasználásával a fenti egyenlet így alakul:
Q1C1+Q2C2-(1C1+1C2)0tI(t')dt'=I(t)R.
Differenciáljuk mindkét oldalt t szerint:
-(1C1+1C2)I(t)=dI(t)dtR.(2)
Figyelembe véve, hogy I(0)=U2-U1R, (2) megoldása
I(t)=U2-U1Re-t/(RC),
ahol
C=C1C2C1+C2.

Behelyettesítéssel meggyőződhetünk arról, hogy ez az I(t) függvény valóban kielégíti a (2) differenciálegyenletet és a kezdeti feltételt. A (2) differenciálegyenlet esetében elemi úton is könnyen belátható, hogy adott kezdeti feltételt kielégítő megoldása egyértelmű.
Látjuk, hogy a folyamat sebességét a τ=RC időállandó jellemzi, ami R-rel arányos. τ idő alatt a kezdeti U2-U1R áramerősség kb. 1/3-ára csökken, de a zérus értéket elméletileg csak végtelen hosszú idő alatt éri el. Ezek után a fejlődő hőt (Q*) így számíthatjuk ki:
Q*=0I2(t)Rdt=(U2-U1)2R0e-2t/(RC)dt=(U2-U1)22C.

U2=-U1=U helyettesítéssel kapjuk, hogy
Q*=2U2C1C2C1+C2,
ami megegyezik (1)-gyel.
 
 Krausz Ferenc (Mór, Táncsics M. Gimn., IV. o. t.)