Feladat: 1605. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Czuczor Judit ,  Krähling János 
Füzet: 1980/április, 188 - 189. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Tehetetlenségi nyomaték, Gördülés lejtőn, Pontrendszerek mozgásegyenletei, Forgási energia, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1979/november: 1605. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Határozzuk meg először a gömbhéjnak a középpontjára vonatkozó tehetetlenségi nyomatékát! Legyen a gömbhéj külső sugara R, belső sugara r, anyagának sűrűsége ϱ.

Θ0=254π3R3ϱR2-254π3r3ϱr2=25MR5-r5R3-r3.
ahol M=(4π/3) (R3-r3)ϱ a gömbhéj tömege. Nagyon vékony gömbhéj esetén
Θ=limrRΘ0=limrR25M(R-r)(R4+R3r+R2r2+Rr3+r4)(R-r)(R2+Rr+r2)=23MR2.(1)
 
 
1. ábra

 

Számítsuk ki az üres gömb a0 gyorsulását! A gömb középpontjának lejtő irányú mozgására és a tömegközéppont körüli forgásra vonatkozó egyenlet, valamint a csúszásmentes gördülést figyelembe vevő kényszerfeltétel (1. ábra):
Mgsinα-S=Ma0,(2)SR=Θβ,(3)a0=βR,(4)


ahol β a szöggyorsulás.
Az (1)‐(4) egyenletekből a gömb gyorsulása
a0=(3/5)gsinα.(5)
 
 
2. ábra

 

Helyezzük az m tömegpontot a gömbhéj belsejébe! Ha a gömbhéj egyenletesen, lengések nélkül gyorsul, a tömegpont helyét jellemző γ szög a mozgás során nem változik (2. ábra). A tömegpont és a gömbhéj között sugár irányú K nagyságú erő hat. A tömegpont ill. a gömbhéj mozgását leíró egyenletek:
mgsinα-Ksinγ=ma,(6)Mgsinα+Ksinγ-S=Ma,(7)SR=Θβ,(8)α=βR,(9)


ahonnan
a=M+m(5/3)M+mgsinα.(10)

A feladat feltétele szerint a=1,2a0, azaz
1,235=M+m(5/3)M+m.(11)
Az egyenletet megoldva a tömegpont és a gömb tömegének aránya
M/m=7/5.

 Krähling János (Bonyhád, Petőfi S. Gimn., III. o. t.)
 

II. megoldás. Tegyük fel, hogy a gömbhéj h magasságból gördül le a lejtőn. A kezdeti helyzeti energia a gömb mozgási és forgási energiájává ill. a tömegpont mozgási energiájává alakul. Üres gömbre ill., ha a tömegpont a gömb belsejében van:
Mgh=(1/2)Mv02+(1/2)Θω02,(12)(M+m)gh=(1/2)Mv2+(1/2)Θω2+(1/2)mv2,(13)


ahol a tökéletes gördülés miatt v0=ω0R és v=ωR. Egy l úton a gyorsulással mozgó test végsebességére a v2=2al összefüggés érvényes, tehát a gyorsulás arányos a sebesség négyzetével. Így a gyorsulás 20%-os növekedésére vonatkozó feltétel ekvivalens az
1,2v02=v2(14)
összefüggéssel. A (12)‐(14) egyenletrendszert megoldva a tömegek aránya meghatározható,
M/m=7/5.

 Czuczor Judit (Paks, Vak Bottyán J. Gimn., III. o. t.)