A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Először a kezdő állapotot határozzuk meg. A kapcsoló nyitott állásában a bázisáram és ebből következik, hogy a kollektor- és emitteráram is nulla, azaz a körben nem folyik áram. Nézzük a feszültségeket! Mivel áram nem folyik, (bázis‐emitter feszültség) V. A kollektor ellenálláson nem esik feszültség, így a kollektorfeszültség 12 V ( V); a kondenzátor V-ra van feltöltve. Zárjuk a kapcsolót. A meginduló áramokat az ábrán láthatjuk. a kondenzátort töltő áramot jelöli.
A csomóponti törvény szerint:
ahol és a kollektor-, ill. emitteráram. A kondenzátor feszültsége az áram miatt megváltozik: ahol a kondenzátoron levő töltés a kapcsoló zárásakor, pedig a kondenzátor kapacitása. A Kirchhoff‐egyenletek:
Az áramerősítési tényező , és az (1) egyenletek segítségével (2)-ből kifejezhetjük -t: Ezt beírva (3)-ba és rendezve kapjuk: | | azaz új jelölések bevezetésével: ( és jelentése az előbbi egyenletből leolvasható.) A (4) egyenletet szerint differenciálva kapjuk: Az (5) differenciálegyenlet megoldása: amiről behelyettesítéssel meggyőződhetünk. időben folyó áramot jelöli, a (4) egyenletből megkaphatjuk: A számértéket behelyettesítve kapjuk , , , ): -t és a feszültségeket ismeretében könnyű meghatározni. Csordás András (Esztergom, Dobó K. Gimn. IV. o. t.)
|
|