Feladat: 1570. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Bene Gyula ,  Benkő Zsigmond ,  Csordás András ,  Egyed Károly ,  Kaufmann Zoltán ,  Szalontai Zoltán 
Füzet: 1980/február, 86 - 87. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Gördülés (Merev testek síkmozgása), Tapadó súrlódás, Munkatétel, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1979/március: 1570. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
 

Tekintsük azt a megcsúszás előtti helyzetet, amikor a két henger tengelyére illeszkedő sík a vízszintessel α szöget zár be! A nagy henger rögzített tengely körüli forgómozgást végez ω1 szögsebességgel és β1 szöggyorsulással. A kis henger mozgását bontsuk fel tömegközéppontjának haladó mozgására és a tömegközéppont körüli ω2 szögsebességű, β2 szöggyorsulású forgómozgásra. A tömegközéppont v sebességű körmozgást végez, érintő irányú gyorsulása at, centripetális gyorsulása acp. A testekre az ábrán látható erők hatnak.
 
 

Írjuk fel a mozgásegyenleteket:
(1/2)MR2β1=SR,(1)(1/2)mr2β2=Sr,(2)mat=mgcosα-S,(3)macp=mgsinα-N.(4)


A centripetális gyorsulás:
acp=v2r+R.(5)
A két henger érintkezési pontjának sebessége ugyanakkora, akár a nagy, akár a kis henger pontjának sebességeként fejezzük ki, így
v-ω2r=ω1R,(6)at-β2r=β1R.(7)


A súrlódási erő (1), (2), (3) és (7) segítségével meghatározható:
S=Mmgcosα3M+2m.(8)
A nyomóerő kifejezéséhez szükségünk van a kis henger sebességére. Ezt a legegyszerűbben az energiamegmaradás tétele segítségével határozhatjuk meg:
mg(R+r)(1-sinα)=(1/2)mv2+(1/4)mr2ω22+(1/4)MR2ω12.(9)
ω1-et és ω2-t v-vel kell kifejeznünk. Ehhez egyrészt felhasználjuk a (6) kényszerfeltételt, másrészt (1) és (2) hányadosát képezve
β1β2=mrMR.
Mivel ez az összefüggés a hengerek megmozdulásától kezdve fennáll, a szögsebességekre is érvényes, hogy
ω1ω2=mrMR.(10)
(9), (6) és (10) felhasználásával
v2=4g(R+r)(1-sinα)(m+M)2m+3M.(11)
(11)-et (5)-be, majd (4)-be helyettesítve a nyomóerő
N=mg[sinα(7M+6m)-4(m+M)]3M+2m.(12)
Annak feltétele, hogy a két henger ne csússzék meg egymáson:
SμN.(13)

Először oldjuk meg az SμN egyenletet. Tekintve, hogy 0 és π/2 között a sin függvény szigorúan nő, a cos függvény szigorúan csökken, (8) és (12) alapján világos, hogy 0 és π/2 között (az α-ra vonatkozó) S=μN egyenletnek legfeljebb egy megoldása lehet. (8) és (12) behelyettesítésével, négyzetre emelve a következő egyenletet kapjuk:
sin2α[μ2(7M+6m)2+M2]-sinα8μ2(m+M)(7M+6m)--M2+16μ2(m+M)2=0.(14)


A sinα-ra vonatkozó másodfokú egyenlet két gyöke közül a nagyobbik a számunkra érdekes (a megfelelő hegyesszöget jelölje α1):
sinα1=4μ2(m+M)(7M+6m)+MM2+μ2(10m+11M)(2m+3M)μ2(7M+6m)2+M2,
mivel könnyen látható, hogy erre teljesül a
0<sinα1<1
feltétel, továbbá ezt (12)-be helyettesítve N-re pozitív érték adódik, míg a másik gyökre a fenti feltételek mindegyike nem teljesül. (Ez következik abból is, hogy 0 és π/2 között az S=μN egyenletnek legfeljebb egy megoldása lehet.)
Mivel a sin függvény szigorúan nő, a cos függvény szigorúan csökken 0 és π/2 között, azért (8) és (12) alapján adódik, hogy π/2αα1 esetén a (13) egyenlőtlenség nem teljesül, de 0<α<α1 esetén S<μN, tehát az α=α1 szögnél szükségképpen megcsúsznak egymáson a hengerek.
 

Egyed Károly (Gödöllő, Török I. Gimn., IV. o. t.)