A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Terhelés esetén a rúdra a következő erők hatnak (1. ábra): az terhelés, a kötélerő, az támasztóerő és az súrlódási erő. Írjuk fel ezek egyensúlyának a feltételeit!
1. ábra
Az erők vízszintes komponensei egyensúlyt tartanak, ha a függőleges komponensek pedig akkor, ha Az pontra vonatkozó forgatónyomatékok akkor vannak egyensúlyban, ha | | (3) |
Adott és mellett akkor és csak akkor lehetséges egyensúly, ha található olyan , és érték, amely kielégíti az (1), (2), (3) egyenleteket és emellett teljesül az feltétel. Ha (4) nem teljesül, akkor nem lehet egyensúly, mert akkor akkora súrlódási erő kellene, amekkora már nem lehet. (3)-ból kifejezzük -et -val, azt (2)-be helyettesítjük és így (1) felhasználásával az | | (5) | egyenletet kapjuk, amely a szinusztétel segítségével az
alakra hozható. (6) és (4) egybevetéséből látható, hogy az egyensúly feltétele az egyenlőtlenség teljesülése. Ezt átrendezve -re a következő feltétel adódik: | | (8a) | ha , illetve ha . Tehát a rúd (8a), ill. (8b) feltételnek eleget tevő pontjai terhelhetők. Bognár Ágnes (Kecskemét, Katona J. Gimn., II. o. t.)
II. megoldás. Rajzoljuk be az erők hatásvonalát az ábrába (2. ábra)! A kötélerő hatásvonala a kötél egyenese, az erőé pedig az függőleges egyenes. Az és eredőjének az hatásvonala valahova a nyílású szögtartományba esik, ahol . Egyensúly esetén a három hatásvonal egy pontban kell, hogy metssze egymást. Ez csak akkor lehet, ha a -t a szakaszon belül metszi. Belátható, hogy ez a feltétel egyúttal elegendő is az egyensúlyhoz. Ennek megfelelően a rúd és közé eső pontjai terhelhetőek függőleges erővel.
2. ábra
Az ábra alapján és -tól való távolsága kiszámítható:
Hasonlóan feltéve, hogy létezik, azaz (különben minden -nél távolabbi pont terhelhető).
Jilling Ferenc (Baja, III. Béla Gimn., II. o. t.)
|
|