A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A tömegű testre az súrlódási erő (-et felfelé tekintjük pozitívnak), a nagyságú nehézségi erő és az nagyságú nyomóerő hat (l. az ábrát).
Írjuk fel a dinamikai alapegyenleteket a vízszintes és függőleges komponensekre:
( a testek közös gyorsulása). A súrlódási erőre fennáll még, hogy azaz (1) és (2)-ből | | (4) | A (3) egyenlőtlenség felhasználásával, feltéve, hogy : | | (5) | A számadatokkal: A még fel nem írt két mozgásegyenlet: Ebből (7)-be helyettesítve a szükséges feltétel adódik. A fentiek alapján az is belátható, hogy ez a feltétel elegendő is ahhoz, hogy a tömegű test ne mozduljon el.
Pekó Éva (Tata, Eötvös J. Gimn., II. o. t.)
Megjegyzés. Hasznos lett volna, ha a versenyzők diszkutálják a (4) és (7) eredményeket. Látható, hogy (5) jobb oldala negatív, ha . -nál nyugalomban levő lejtőn sem csúszik meg a test, -nál pedig negatív, azaz ellenkező irányba mutató gyorsulást is megengedhetünk. Ekkor (7)-ből -re negatív érték adódna, ami ,,tolóerőnek'' felelne meg, de kötél esetében ennek nincs értelme, tehát az feltételt jelenti. Ha , akkor (3), (4) alapján világos, hogy akármilyen nagy gyorsulással mozog a lejtő, az tömegű test nem csúszik meg. Ha az -ra kapott felső határ nagyobb, mint , akkor (7) szerint esetén az határértéke , vagyis az feltételt nyerjük, ami érthető, hiszen -nél nagyobb gyorsulással nem tudja a lejtőt gyorsítani. |