A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A Föld forgásának állandó lassulását a Hold, illetve a Nap (szökőár) által keltett árapály jelenség okozza. A Földön naponta körbevonuló nagy tömegű dagályhullám súrlódása, illetve az ekkor keletkező hő a Föld forgási energiájának csökkenését okozza. Szabálytalan lassulások és gyorsulások is jelentkeznek a Föld forgásában. A tengerszintről a hegyekre szállított víz, jég és hó a forgásmennyiség megmaradás törvényének értelmében lassítja a Föld forgását, míg a patakok folyók, esők stb. által alacsonyabbra szállított víztömegek miatt a forgás gyorsul. Ez a folyamat szabálytalanul, de az évszakoknak hozzávetőleg megfelelően kimutatható gyorsulásokat és lassulásokat okoz a Föld forgásában. Ha a szögsebesség ingadozásait figyelmen kívül hagyjuk, akkor feltételezhetjük, hogy a Föld szöglassulása állandó. Ha a időpillanatban a szögsebesség , akkor tetszőleges időpontban időpillanatban a Föld forgási energiája: | | Az időegység alatti energiacsökkenés: (Látható, hogy az szorzótényező miatt az energiaváltozás mértéke időben csökken.) A időpontban üzembe helyezett berendezésnek tehát teljesítményűnek kell lennie, hogy a Föld forgássebességét állandó értéken tartsa. A Földet homogén eloszlású gömbnek tekintve | | Legyen egy nap hossza pontosan 24 óra (86 400 s). Ekkor illetve egy év múlva | | Így a szöglassulás: | | Ezeket az értékeket behelyettesítve kapjuk, hogy a forgás lassulásának megszüntetésére teljesítményű gép szükséges. Egy percnyi működtetése 12,6 millió forintba kerülne.
Madi Tibor (Kecskemét, Katona J. Gimn., III. o. t.) |