Feladat: 1516. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Czinege Zoltán 
Füzet: 1979/március, 134 - 135. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Nyomóerő, kötélerő, Körmozgás (Tömegpont mozgásegyenlete), Tömegpont egyensúlya, Centrifugális erő, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1978/szeptember: 1516. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 



 

Rajzoljuk be az egyes testekre ható erőket (1. ábra)! A rudakban ható kényszererők a rúd tengelyével párhuzamosak, ellenkező esetben ugyanis forgatónyomatékuk a súlytalan rúd végtelen nagy szöggyorsulását eredményezné.
 

 
1. ábra

 
Írjuk fel a mozgásegyenleteket!
A m tömegű testek körmozgást végeznek, így vízszintes centripetális gyorsulásuk van. Az erők vízszintes komponenseire vonatkozó mozgásegyenlet:
F1sinα+F2sinα=mrω2,(1)
ahol
r=lsinα.(2)
Függőlegesen egyik test sem gyorsul, így
mg+F2cosα-F1cosα=0,(3)Mg-2F2cosα=0.(4)



Oldjuk meg az egyenletrendszert α-ra! (2)-t (1)-be helyettesítve nyilvánvaló, hogy sinα=0, α=0 az egyenlet triviális megoldása. Ekkor F2=(Mg/2), F1=mg+(Mg/2). A rendszer tehát mindig nyugalomban van, ha a rudak nem nyílnak szét, azaz, ha a M tömegű test A-tól 2l  távolságra van.
Ha sinα0, az egyenletrendszer megoldása
AM¯=2lcosα0=2(M+m)gmω260  m/s2ω2.(5)

Érdekes módon az eredmény nem függ l-től. A szögsebesség csökkentésével az AM távolság nő, azonban AM¯2l, ahonnan (5) felhasználásával
ωωmin=(m+M)glm5,5s-1.
Kis szögsebesség esetén a rudak nem térnek ki az α=0 helyzetből. ωωmin esetén α=0 labilis egyensúlyi helyzetté válik, a stabil egyensúlyi helyzetet az (5) összefüggés adja meg (2. ábra).
 

 
2. ábra

 

 Czinege Zoltán (Debrecen, KLTE Gyak. Gimn., III. o. t.)
 

Megjegyzés. Vizsgáljuk meg az egyensúlyi helyzetek stabilitását! Rögzítsük a rendszert egy adott α-val jellemzett helyzetben úgy, hogy a M tömegű testet egy függőlegesen lefelé ható F  erővel tartjuk. Ekkor a (4) egyenlet így módosul:
Mg+F-2F2cosα=0.(4')
Számítsuk ki F-et sinα0 esetén! Ekkor
F=mlω2cosα-(m+M)g.(6)
A rendszer külső erőhatás nélkül is nyugalomban van, ha F=0. Ez akkor teljesül, ha α az (5)  egyenletnek megfelelő α0 értéket veszi fel. Ha a α>α0, akkor F<0, tehát a M tömegű testet elengedve az lefelé mozdul. Ha α<α0, akkor F>0, M-et elengedve az felfelé mozdul. Az (5)  egyenlettel jellemzett egyensúlyi helyzet tehát mindig stabil. Az α=0, AM¯=2l egyensúlyi helyzet stabilitása ω értékétől függ. Ha ω<ωmin, akkor (m+M)g>mlω2cosα, F<0 bármely α-ra. Az M tömeg tehát csak felfelé ható erővel tartható egyensúlyban, elengedve visszatér az α=0  helyzetbe. Ekkor az egyensúlyi helyzet stabil. Ha ω>ωmin, 0<α<α0 esetén F>0. Így elengedve, a rendszer az α=α0 helyzet felé mozdul, az α=0 egyensúlyi helyzet labilis. A 2. ábrán a stabil egyensúlyi helyzetet folytonos, a labilis egyensúlyi helyzetet szaggatott vonallal jelöltük.